Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Finanzwissenschaft Von dr. Béla Földes

Joggyakorlat. Új okirati illetékek, ür. Kresz Károly, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete titkára, beható kommentárt írt az 1920 : XXIV. t.-cikknek az okirati illetékeket tárgyazó fejezetéhez, amely a Pénzintézetek Országos Egyesülése hivatalos lapjának, a Pénzintézeti Szemlének külön számában most jelent meg. A törvény és a vonatkozó végrehajtási utasítások szövegének közlése mellett a kommentár kiterjeszkedik minden vitás kérdésre, amely e joganyag körében eddig felmerült. A szerző, aki hivatali állásánál fogva a végrehajtási rendeletek előkészítő munkáiban is részt vehetett, gondos analyzissel világítja meg a törvény rendelkezéseit és így a fejtegetéseinek eredményeként jelentkező megállapítások bizonyára hivatottak lesznek arra, hogy a törvény alkalmazásánál iránymutatóul szolgáljanak. SojtóhibakiigazííáS; 1 apunk múlt évi 9. számának 233. oldalán súlyos tévedésekre okot adható sajtóhiba csúszott be. Ennek az oldalnak alulról számított második bekezdése (63. tétel) szerint a telekkönyvi, továbbá a hivatalos könyvekből, vagy iratokból kiadott kivonatok után az első ívtől 5 korona jár; holott az állandó illetékeknek ötszörösre történt felemelése következtében ezen iratok első ívére nem 5, hanem 10 korona illeték rovandó le; a többi ívtől 2 korona jár. Kérjük előfizetőinket, hogy példányaikban e sajtóhibát helyesbíteni szíveskedjenek. JOGGYAKORLAT Egyenes adók. II. oszt. kereseti adó. 1875 : XXIX. V 5. 1. Borkereskedés és borügynökség egymástól különálló foglalkozások s mindkét foglalkozás önállóan esik adözatás alá. (36.676/1918. P. sz.) Indokok: A panaszló borügynökség után az 1914—1916. évekre évi 47 korona 50 fillér III. osztályú kereseti adóval volt megróva. A megtámadott határozattal ezt az adót a felszólamlási bizottság zz 1916 : XXXIII. t.-c. 4. §-a alapján egybehangzóan az elsőfokú határozattal az 1917—1919. évekre évi 150 koronára emelte fel. A panaszló ezt az adót főként azért támadja meg, mert az egyenesadókivető bizottság az 1917—1919. évekre borkereskedés és borbizományi foglalkozás után jogerősen évi 200 korona III. osztályú kereseti adót is kivetett. Ennek folytán a panaszló jogi álláspontja szerint kétszeres adóztatás forog fenn. mert a borügynökség már benne van a borkereskedésben és borbizományi foglalkozásban. Ez a kérdés e bíróságnak az 1875 : XXIX. t.-c. 3. §-ára (..Azon adóköteles, kinek különböző foglalkozásból eredő többféle keresete van. mindenik keresete után a megfelelő adókulcs szerint külön rovandó meg keresetadóval.") alapított, következetesen követett (50., 254., 285., 419., 511., 629., 792. és 804. elviek) bírói gyakorlata szerint azon dől el, hogy a borügynökség a borkereskedéstöl és borbizományi foglalkozástól különböző kereseti foglalkozás-e, avagy az egyik foglalkozás csak kiegészítő rés'ze a másiknak. A borügynök csak a vevőt és eladót hozza össze, hogy adásvételi szerződést kössenek. Ettől lényegesen különbözik a borkereskedő és borbizományos foglalkozása, mert ez maga köti meg a vételi és eladási szerződéseket, tehát egészen más irányban és céllal működik. De nem is áll a két foglalkozás egymással szoros kapcsolatban és nem kiegészítő része egyik a másiknak, mert egyik foglalkozás sincs az eredményes működés feltétele-alatt a másikhoz kötve, sőt rendszerint a kereskedelmi forgalomban a két foglalkozás együtt sem jár, hanem egészen külön folytattatik, ami a két foglalkozás külön jogi természetéből folyik. Ugyanis míg a borügynök feleket keres és azokat összehozza, hogy 26 1. SZ.