Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Finanzwissenschaft Von dr. Béla Földes

Vegy es közle m ények. (a munkát Jenában nyomattak és a szerző maga is panaszkodik postaküldemények elvesztéröl) okozták, hogy több gondolatot a szerző ismétel (pl. 338. és 347. oldalon, hogy nagy jövedelem mellett is kivonhatja magát az adózó a közvetett adók alul, vagy Krisztus sírhelyének a római kataszter alapján való meghatározása, vagy hogy az Osztrák-Magyar Monarchia mennyi belső kölesönt vehet tel). Az 53. oldalon a szerző Hollandiát megKülönbözteti Németalföldtől (Niederlande), Dániáról pedig azt mondja, hogy költségvetése a naptári évvel kezdődik, majd hogy az március elsején kezdődik. A mi jövedelemadónk vallomási kényszerére és a létminimumra vonatkozó adatok is az újabb kiadásban bizonyára a legutolsó törvénynek megfelelően, egyöntetűen lesznek felemlítve. Az 583. oldalon az áll. hogy az európai államok adóssági kamatai a háború után a kétszeresre emelkednek (a tízszeres helyett). A szerzőben prófétai ihlet is van: A háború okozata lesz, hogy a pénzügyminiszterek csak egy parancsolatot fognak ismerni, az állampénztár megtöltését; ha lehet kíméletesen, ha nem, kíméletlenül (Vorrede V.). Adókkal nem is lehet a háború okozta szükségleteket fedezni. Az államnak a termelésben kell részesülnie. A magyar állam már a szeszvételár feleslegében részesül. Miért ne a cukorban és sörben is? Az Osztrák-Magyar Banknál már részesült a nyereség egy részében, miért ne a többi banknál is (Hegedűs 15%-os részvénytőkefelemelése). (Vorrede VI.) Ha egyszer a hatalom a vagyon gyűlölőinek kezébe jut. (nálunk a kommün), akkor a vagyonra nehéz napok fognak bekövetkezni, akár behozták a progresszív adókulcsot, akár nem (291. oldal). A közvetett adók eltörlését a háború utáni nagy budgetek lehetetlenítik (337. oldal). Mindent összevéve, a szerző nagy munkája rendkívüli becses alkotás, amely szinte nélkülözhetővé teszi a munka kiadása előtt megjelent pénzügyi művek olvasását. t 'i öbb részletet, helyszűke miatt nem közölhetünk és ezért mindenkinek, aki a pénzügyi joggal akár elméletben, akár gyakorlatban foglalkozik, csak azt köthetjük a szívére, hogy a szerző munkáját minél többet forgassa és használja tel azt tevékenységénél, mert meggyőződésünk az, hogv aki a szerző munkáját ismeri, tisztább fogalmakkal fog birni az államháztartásról az adókról, az illetékekről, a polgári kötelességérzetröl és az adóerkölcsről. Mi magyarok pedig nagy hálával tartozunk a tudós szerzőnek, hogy a n ostani szomorú időkben munkájával a külföldön a magyar névnek becsületet szerzett.1 A hadikölcsön-áriolyaniveszteségek adómentessége. Ismeretes, hogy a pénzügyminisztérium az elmúlt években ismételten rendeletileg intézkedett aziránt, hogy a hadikölcsönkötvényeken szenvedett árfolyamveszteségek az esetben is, ha azok realizálva nincsenek, a részvénytársaságok mérlegeiben adómentesen szerepelhessenek. Miután azok az okok, amelyek a múltban e rendeletek kiadására vezettek, jelenleg még fokozottabb mértékben íennállanak, kívánatos, hogy a pénzügyminisztérium a vonatkozó rendeletet az 1920. üzletév mérlegére vonatkozólag is kiadja. Mivel pedig i észvénytársaságaink legnagyobb része előző évi mérlegeit már január havában zárja és a rendelet intézkedéseit már a mérlegelőállítási munkálatoknál kell hasznosítani, szükségesnek látszik, hogy a vonatkozó rendelet minden késedelem nélkül mielőbb kiadassék. Megjelent illetéktörvények és illeték-díjjegyzék. Az okirati illetékekről szóló 1920: XXIV. t.-c. és annak végrehajtási utasítása, továbbá a vagyonátruházási illetékekről szóló 1920: XXXIV. t.-c. (egyelőre végrehajtási utasítás nélkül), végül az illetékdíjjegyzéken az előbb említett két törvény által okozott változások hivatalos összeállítása a m. kir. pénzügyminisztérium hivatalos kiadványában megjelent és az egész anyag egy füzetben 50 koronáért Toldy Lajos könyvkereskedése útján (II.. Fő-utca 2.) szerezhető meg. 1. sz. 25