Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Finanzwissenschaft Von dr. Béla Földes

Vegyes közlemények. progresszív adókulcsokat. — Az Egyesült-Államokban a létminimum a jövedelemadónál 4.000 dollár (a mi mai valutánk szerint 2,000.000 K-t meghaladó jövedelem!) — Mehmed Ali megadóztatta a datolyapálmákat, mire a nép azokat kiirtotta, de a sokkal nagyobb földadót az arabok elviselték. — Nálunk a kukorica termelése azért terjedt el annyira, mert nem kellett utána tizedet fizettii, minthogy a recensiókban nem fordult elő. — Athén és Róma bukása az adók elviselhetetlenségével függött össze. — Gladstone: „Az angol kereskedő meg" hagyja magát adóztatni, de nem er.gedi magát molesztálni." A franciák részben az ancien régime igazságtalan adói miatt, részben a szocializmustól való félelmük miatt nem akarták a jövedelemadót behozni, de 1914. évi július hó 15-én mégis behozták. — Elméletileg az „egyetlen" adó a tökéletes, gyakorlatilag a ..több** adó. — A közvetett adók ereje az állampolgári öntudat gyengeségébet? rejlik. — Az élet gazdagságának kell tulajdonítani, hogy a jövedelem fogalmának megállapítását egy definicóba nem lehet beleszorítani. — A jövedelemadó sikere a nép jellemétől és politikai érettségétől függ. — A vállalkozói jövedelemnek megadóztatása (nálunk III. oszt. kereseti adó) egy stáció, amelyik a hozadéki adózástól a jövedelmi adóhoz vezet és az egész adó valami csodálatos igazságtalanság. — Circulus vitiosus: Az állam iiagy adókulcsot használ, mert azt mondja, hogy úgyis alacsonyabban vallják be a jövedelmet, az adófizető kevesebb jövedelmet vall be, mert azt mondja, hogy az állam úgyis arra való tekintettel szabta meg a magas kulcsot. — Szászországban az a törvényes intézkedés, hogy a vallomásadás elmulasztása esetén jogorvoslatnak nincs helye, kapcsolatban az adókivető bizottságok szigorú munkájával, megjavította a vallomásadás arányszámát. — Magyarországban (nem a csonkában) a nemzeti vagyon fele kellene a hadiadósság fedezésére. — Angliában az Erzsébet királynő által behozott szegényadón alapul az egész községi adórendszer. — Az angolok úgy intézkedtek. amint az élet kívánta és nem teoretikus alapon. — Első Eerenc császár azt tartotta, hogy az államcsőd nem más, mint az adóztatás egyik különleges neme. — Európának a nagy háború előtt volt 100 milliárd márka adóssága. A háború 1.000 millárd márka újabb adósságot okozott. Évente 50—60 milliárd márka kamat lesz fizetendő. A nagy háború Európa elszegényesedését okozta. — Anglia adójövedelme a háború alatt a negyvenszeresére emelkedett; 1913-ban 189 millió, 1918-ban 7.696 millió font. — Franciaországban már négyszer volt papirpénzinfláció, a nagy forradalomkor ugyanazon tünetekkel.' mint ma, az árak szertelenül emelkedtek és 500.000 egyén volt megbízva az árdrágítók kinyomozásával. íme itt van némi Ízelítő a gazdag tartalomból. Megemlítjük, hogy szerző müvét az 1900-ban és 1912-ben megjelent magyar munkája átdolgozásaként írta német nyelven, még pedig a háború alati (mihez rendkívüli ügyszeretet és igen jó idegek voltak szükségesek); továbbá/ hogy a munkát 1918 júliusában kezdték nyomni. Ki kell emelnünk, hogy a szerző munkájában figyelembe vette úgy a magyar, mint az összes külföldi pénzügyi törvényeket és nem kevesebb, mint 345 pénzügyi író és államférfiú eszméire hivatkozik es bőven tárgyalja és teszi kritikája tárgyává a kiváló pénzügyi írók (Stein, Wagner, Scháfíle, Leroy-Beaulieu. Aciams. Bastable. Cohn, Hock, Jéze, Mill, Neumann, Ricardo, Roscher, Schanz. Seligmann, Smiths) nagy munkáit, úgy hogy azt lehet mondani, hogy munkálja a hozott összes pénzügyi törvényeket és az egész szakirodalmat feldolgozta. Sajnos, hogy a szerző sem a magyar, sem a külföldi pénzügyi judikaturát fig> elembe egyáltalában nem vette, pedig aki a tudásnak ilyen szinte megdöbbentő halmazával felfegyverkezve írja meg munkáját, az még a sok becses anyagot tartalmazó pénzügyi joggyakorlatot is feldolgozhatta volna. Az előszóban megfelel a szerző arra a kérdésre, hogy miért írta német nyelven munkáját. Hogy ilykép a magyarság is résztvegyen a nemzetközi és főként európai pénzügytan kiművelésében és hogy a magyar pénzügyi jog vonásai belerajzoltassanak az európai pénzügyi reformba. Á nagy munka nem egyes tételes törvényszabályokat magyaráz és 1. sz. 23