Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - A papírpénzszaporitás mint adónem

Rendeletek. kölcsönkötvényeknek az 1916 : XXIX. és az 1918 : IX. t.-c. alapján kirótt hadinyereségadó lerovására eddig megengedett elfogadása az 1920. évi december hó 22-töl kezdődő hatállyal megszűnik és minden ezzel ellenkező értelmű eddigi rendelkezés a jelzett időponttól kezdve hatályát veszti. (Ez a rendelet súlyos sérelmet jelent azokra nézve, akik az 1914- 16. évek hadinyereségadójukat kivetés hiányában eddig be nem fizethették. Különösen nagy számmal vannak nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, melyeknek az 1914—16. évi hadinyereségadója még elsőfokon sem vettetett ki, s amelyek ilykép hátrányos helyzetbe kerülnek ama vállalatokkal szemben, amelyekre nézve a kivetés és a hadinyereségadó esedékessége bekövetkezett. Helyeseljük a kormánynak azt az álláspontját, hogy a hadikötvényekkel való fizethetés jogát megszünteti, vagy legalább is felfüggeszti, de a jogmegszüntetésben is hódolni kell az általános jogelvnek és lehetőleg kerülni kell a jogsérelmeket. Az adott esetben a kormánynak re\ideálnia kell ezt a rendelkezését és olykép kell azt módosítania, hogj a hadikölcsönkötvények az 1914—16. évi hadinyereségadók fizetésére továbbra is elfogadhatók oly esetekben, amidőn az elsőfokú kivetés az"1 adózó felek hibáján kívül nem történt meg és az adóköteles az 1916 : XXIX. t.-c. 16. §-ában megállapított határidőn belül jelentkezik adólerovásra.) A cukor után fizetendő kincstári árrészesedést a belföldi termelésű cukorra nézve kg.-cnkint 37 koronában állapítja meg a 94 003/1920. számít pénzügyminiszteri rendelet, mely összeg a fogyasztási adón felül esedékes és azt a cukorbizottság szedi be és kezeli. Az importált cukor után fizetendő kincstári árrészesedés esetröl-esetre nyer megállapítási. A háború folytán hatályát vesztett kereskedelmi szerződésekben foglalt szerződéses vámtételek alkalmazását beszünteti a lo.SNO/1920. sz. kor. máry/endelet és elrendeli, hogy a Franciaországgal, illetve Romániával. Belgiummal, Szerbiával, Olasz- és Oroszországgal fennállott kereskedelmi szerződéseken alapuló vámmérséklések ne alkalmaztassanak, hanem az ily igényjogosultsággal biró áruk is ezentúl az 1907 : Lili. t.-cikkben foglalt autonóm vámtarifa általános télelei szerint vámkezeltessenek. Kiviteli illetéket állapít meg a (i. 4.271/1920. sz. püm. rendelet a libamájpástétomra Vonatkozó illeték helyett a libamájkonzervre kg.-onkint 50 K-ban és a szárnyas vagy vadhúsból készült konzervre 25 K-ban. A G. 7.853. sz. rendelet pedig a "hajdinára q-kint 200 K, a kölesre ugyanennyi és a szalámira q-kint 2.400 K illetéket szab ki. Továbbá a Q. 12.682. sz. rendelet a köles q-ját 200 K, a méz kg.-ját 35 K és a tartályozott méz kg.-ját is ugyanennyi kiviteli illetékkel terheli. A (i. 17.434. sz. rendelet" értelmében a dughagyma után kg.-onkint 3 K. a hagymamag után kg.-onkint 5 K kiviteli illeték jár, a bor után járó illeték pedig 3 koronára és a borseprő utáni illeték literenkint 75 fillérre lett emelve. Zabkivitel a 10.NÍS1/192Ú. M E. sz. rendelet szerint a íöldmívelésügvi miniszter által bekivánandó versenyajánlatok alapján fog megengedtetni legkevesebb 500 korona q-kinti kincstári haszonrészesedés követelése mellett. Paprikának postán külföldre kivitele engedélymentesen történhet 5 dkg. súlyhatárig a 91.099/1920. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet szerint. Gyufának behozatalát külföldről ismét engedélyhez köti a G. 18.745. 1920. számú pénzügyminiszteri rendelet. Magyarország és a Németbirodalom között ideiglenes kereskedelmi egyezmény jött létre, életbeléptéivé a 10.900/1920. M. E. sz. kormányrendelettel három hónapi érvénnyel. A szerződés kifejezetten a legna18 1. SZ.