Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - A papírpénzszaporitás mint adónem

Rendeletek. gyobb kedvezmény elvén alapult és ezt alkalmazza általában a behozatali, kiviteli és átviteli tilalmakra, rendelkezésekre és korlátozásokra, a határvámokra; a vámeljárás alakszerűségére, a belső fogyasztási és hasonló adókra, vagyonszerzésre, vagyon birtoklására, rendelkezési jogra, kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági tevékenység gyakorlására, a fizetendő díjakra, adókra, közszolgáltatásokra, kereskedőkre, gyárosokra és kereskedelmi utazókra, hajukra, személyszállításokra. Kivétel csak egyik szerződő félnek más állammal vámegyesülés esetén vagy határszéli forgalomban tehető. Kimondja, hogy elvileg a két állam közti forgalom behozatali, kiviteli, átviteli tilalom által ne akadályoztassák, de elismeri ezeknek jelenlegi szükségességét. Biztosítja azon befolyást, hogy az exportárak megállapítására a két állam között közvetlen árúcsere létesüljön. Átviteli illeték szedését kizárja, konzulok alkalmazását megengedi. A biztosítási illetékek befizetéséről. Az 1883 : VIII. t.-c. 9. §-a értelmében a biztosító intézetek a beszedett díjak stb. után járó illetékeket negyedévenkint az évnegyed utolsó napjától számított 14 nap alatt tartoznának fizetni. Ez a rendelkezés nem számolt a biztosító intézetek kezelésével. A biztosító intézetek ugyanis a díjnyugtákat kiadják ügynökeiknek, s azok értékével könyveikben megterhelik őket. A be nem váltott nyugtákat az ügynökök csak később küldik vissza, s az intézetek a beszolgáltatásra megszabott rövid határidő alatt nem képesek az ilyen ' nyugtákat feldolgoizni és a kimutatásokat a valóságnak megfelelően átdolgozni. Eiinek következménye, hogy a következő évnegyedben kell leszámolni, ami egyrészt az eljárást nehezíti, másrészt a vállalatok előzetes fizetéseik folytán kamatveszteséget is szenvednek. Mindezeket a bajokat kívánja megszüntetni a pénzügyminiszternek 1920. évi december hó 16-án kelt 100.047/920. sz. rendelete, mely szerint a biztosító intézetek a beszedett biztosítási díjak és egyéb szolgáltatások, valamint a biztosítási szerződések atepján általuk teljesített szolgáltatások, továbbá a biztosítási okmányokra adott előlegek és a biztosítási okmányok visszavásárlása után járó illetékeket minden negyedév lejártával 90 nap alatt a naplókivonatok (kimutatások) előterjesztése mellett tartoznak a székhelyükre nézve illetékes kir. állampénztárnál (Budapesten a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalnál) befizetni. A naplókivonatok, kimutatások előterjesztése nélkül felajánlott fizetéseket vissza kell utasítani. Az illetéket mindig annak a negyedévnek lejártát követő 90 nap alatt kell befizetni, amely negyedév folyamán az első bekezdésben megjelölt fizetések és szolgáltatások az intézet üzleti könyveiben mint bevételi vagv kiadási tételek előfordulnak. Ez a rendelet az 1920. év harmadik négyedének leteltével esedékessé vált illetékekre is alkalmazandó. A Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztálya Benedek Sándor elnöklete alatt január hó 15-én tartotta évnyitó ülését, melyen az elnök lendületes előadásban felsorakoztatta a szakosztály 1920. évi tevékenységét. Az elmúlt évben a szakosztály egy alakuló és négy felolvasó ülést :endezett, melyeken a szakosztály elnökén kívül dr. Teleszky János, dr. Újlaki. József, dr. Vargha Imre, dr. Táry Zoltán és dr. Klag Emil tartottak előadásokat, lsnicitette az elnök a szakosztály memorandumát, meh et az adőnovellá tárgyában a törvényhozás elé terjesztett s amelynek alapján a nemzetgyűlés a törvényjavaslat húsz szakaszán eszközólt módosításokat. Az elnök a pénzügyi kormányzatban beállott változásról és a kibontakozásról is szólott, majd behatóan foglalkozott az új pénzügyminiszter programmjával; végül azt fejtegette, hogy .a pénzügyi kibontakozásunkhoz fűződő bizalom nem egyszerű optimizmus, hanem történeti és tudományos alappal bir. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után dr. Vargha Imre közigazgatási bíró tartott előadást az 1920. évben megalkotott két illetéktörvényről és a vonatkozó kormáiníelőéletekről. 1. sz. 19