Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - A papírpénzszaporitás mint adónem

Rendeletek. 1. Ugyanannál a pénzintézetnél (részvénytársaságnál vagy szövetkezetnél) vagy olyan más cégnél, amely a cégjegyzék tartalma szerint bankügyletekkel foglalkozik, ugyanazon ügyiéi nevén vezetett és bárminő pénznemre szóló számláknak (betét, folyószámla, letét) 1920. évi december hő 19-én fennálló egyenlegei a zárolás szempontjából egyesitendők, tekintet nélkül arra, hogy a számlákon tartozó vagy követelő egyenlegek mutatkoznak. Ennél az egyesítésnél a külföldi pénznemeket (valutákat, illetve devizákat) azoknak a budapesti értéktőzsdén 1920. évi december hó 17-én jegyzett pénzátíoh amon számított koronaértékével kell számításba venni. Ezen rendelkezés szempontjából egy pénzintézet és fiókjai ugyanazon intézetnek tekintendők. 2. A 65.S3/] 920. P. M. számú rendelet 4. §-ának harmadik bekezdésében említett pénzintézetek alatt értendők mindazok a szövetkezetek is, amelyek a cégjegyzék tartalma szerint bankügyletekkel foglalkoznak. Ehhez képest az ily szövetkezeteknek egymásnál, más pénzintézeteknél, az Osztrákmagyar banknál vagy a m. kir. postatakarékpénztárnál elhelyezett betétei és más követelése1 zárolás alá nem esnek. Nem esnek továbbá zárolás alá oly más cégeknek, amelyek a cégjegyzék tartalma szerint bankügyletekkel foglalkoznak, pénzintézeteknél (részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél), az Osztrák-magyar banknál vagy a m. kir. postatakarékpénztárnál elhelyezett betétei és más követelései sem. 3. Nem esnek zárolás alá a rendelet 1. §-ában megjelölt valamely cégnél jóvá írt vagy letétként kezelt azon összegek, amelyek 1920. évi december hó 19-ike előtt a pénzintézetekhez (céghez) érkezett és ennek részéről ugyancsak 1920. évi december hó 19-ike előtt írásban kifejezetten elfogadott megbízás (ú. n. akkreditive) lolytán harmadik személynek kifizetendők, vagy ilyen kifizetések fedezésére le vannak kötve. Ezekről az összegekről 1920. évi január hó 15-ig külön kimutatást kell a 6583/1920. számú P. M. rendelet 3. §-ában előírt kimutatással együtt a m. kir. pénzügyminisztériumhoz felterjeszteni. 4. A Budapesti giro- és pénztáregyletnél fennálló követelések közül pénzintézeteknek (részvénytársaságoknak és szövetkezeteknek) vagy olyan más cégeknek követelései, amelyek a cégjegyzék tartalma szerint bankügyletekkel foglalkoznak, nem zárolandók. A nevezett intézetnél fennálló egyéb követelések általában zárolandók, kivéve azt az összeget, amely 1920. évi december hó 20-án esedékessé vált kötelezettség teljesítésére volt rendelve. 5. A pénzügyminiszter fentartja magának, hogy a zárolás szabályszerű teljesítéséről a/ egyes intezeteknél (cégeknél) kiküldött útján meggyőződjék. A fényűzési forgalmi adónak postatakarékpénztár útján leendő befizetése tárgyában f. évi január hó 7-én 1.349/921. sz. a. kelt pénzügyminiszteri rendelet szerint a Budapest területén vallomási ívek, vagy eladási lajstromok vezetésére kötelezett felek a fényűzési íorgalmi adót f. évi február hó ]-tol kezdve a m. kir. postatakarékpénztár útján kötelesek fizetni. A befizetéshez szükséges postai befizetési lapok az illetékes adófelügyelőségi számvevőségnél díjtalanul szerezhetők be. A zárlat szerint mutatkozó adót minden hónap első felében, üzletmegsziinés esetén pedig 15 nap alatt be kell fizetni a postatakarékpénztárba, az elismervényt pedig az adóvallomási ívvel és annak mellékleteivel be kell mutatni az illetékes adófelügyelői számvevőségnél, feljegyzvén az elismervény hátlapjára, hogy a befizetés mely hónapra vonatkozik. Az elismervényt a fél visszakapja. Az árverésekből, valamint a be- és kiviteli forgalomból eredő fényűzési adóra ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást. Hatíikölcsönkötvények a hadinyereségadó lerovására el nem fogadhatók. A m. kir. miniszterelnök 1920. évi december hó 23-án 10.721/920. M. E. sz. a. kelt rendelete szerint az V-ik és Vl-ik hadikölcsönnél kibocsátott 6%-:os, továbbá a VH-ik hadikölcsönnél kibocsátott 5-5%-os és 6%-os,"végül a VlII-ik hadikölcsönnél kibocsátott 5'5%-os magyar járadék1. sz. 17