Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1921 / 8-9. szám - Önkormányzati adóközösségek Németországban
Vegyes közlemények. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. X. önkormányzati adóközösségek Németországban. Az a megállapodás, amelyet Németország a jóvátétel kérdésében az ismeretes ultimátum hatása alatt az entente-vel létesített, szükségessé tette azt, hogy évi 80—100 milliárd új adóbevétel teremtessék elő. A számos terv között, amely ezen adóbevételek előteremtését célozza, dr. Wirth német kancellár igen érdekes kísérletet akart tenni azzal az új adórendszerrel, amelyet Bernhard Qeorg a Vossische Zeitung szerkesztője „adóközösségek'' összefoglaló cím alatt egy cikksorozatban részletesen kifejtett. Bernhard önkormányzati adóközösségeket akar tenni az állami adótörvényhozás és adóbehajtás helyébe és ezzel az állami törvényhozást meg akarja kímélni ettől a töméntelen munkától, amely a törvényhozót a számos adótörvény gondos megszerkesztésével terheli, és meg akarja menteni a kereskedelmet és az ipart attól a veszélytől, amely magas speciáladók alkalmazásával fenyegeti, ha ezeket az adókat oly tényezők dolgozzák ki, amelyek az egyes iparok előfeltételeiről megfelelő ismeretekkel nem rendelkeznek. Adóközösségekké egyes iparok és foglalkozások volnának összefoglalandók. Minden ipar megterheltetnék a pénzügyi terhek egy részével azon kötelezettség kapcsán, hogy a reá eső adóösszeget a birodalomnak bizonyos határidőkben beszolgáltassa. Ezért az adóösszegért az ipar összes tagjai szolidárisán felelnek. Az állam az adóztatás jogát átruházza az adóközösségre, amely szabad választással állapítja meg azokat az adóreformokat és adófokozatokat, amelyek alapján a közösség egyes tagjainak adózniok kell. Az egyes adóközösség szerkeszti meg a konkrét adótörvényt, a hozzá való végrehajtási utasításokat, az végzi a becslést, behajtást és ellenőrzést. A közösség teljes önkormányzati alapon van szervezve, a következő elvek szerint: A szakmabeliek, illetve egyfoglalkozásúak gyűlése, amelyet minden szakmabeli szabadon látogathat, választmányt választ, s ez viszont a saját maga vezetőségét választja meg. Ez a vezetőség elsősorban a választmánynak felelős, amely mint állandó tanácskozási és ellenőrzési fórum működik, és nagyszámú alapvető kérdés tekintetében mint utolsó fórumnak az "iparosgyűlésnek számadással tartozik. Mint állami ellenőrző fórum, a gazdasági és pénzügyminisztériumok szerepelnek. Az így összefoglalt közösségek az adózás szabályozása tekintetében teljes önállósággal bírnak és úgy az adókivetést, mint az adóbehajtást az egyes szakmák különleges viszonyai szerint szabhatják meg. Az állam és annak törvényhozása csak azzal a joggal, illetve kötelezettséggel bír, hogy az adóztatásnak általános alapelveit megállapítsa és gondoskodjék arról, hogy a szakmák adóterheiket ne túlságos, vagy meg nem engedett módon áthárítsák. A közösség adójának az egyes szakmabeliekre való felosztása az összesség ellenőrzése mellett történik az egyes szakmabeliek jövedelmi viszonyainak megfelelően. S az a küzdelem, amely itt előáll, már nem az állam és nem a kormány ellen, hanem az egyes szakmák keretében folyik le és ennek politikai előnye nyilvánvaló. Ezen felüladóztatásnak ez a módja az állami «szervezetnél igen nagy megtakarítást jelent. Igaz, hogy a közösségeknél is szükségessé fog válni valamely hivatali szervezet, tehát ennek költségei és bonyolultsága távolról sem oly nagyok, mint az állami adóigazgatásnál. Ezen rendszer alapján kell, hogy kifejlődjék az adótársak között egy bizonyos szolidáris felelősség és bizonyos gazdasági megkötöttség is az adóközösség keretein belül. Huzamosan egyik adótárs sem tűrhetné el. hogy a közösségnek bármelyik tagja másképen gazdálkodjék, mint ahogy azt a legmagasabb produktivitás szükségessége megköveteli. Tulajdonképen csak az döntendő el, hogy mindegyik adótárs az adóösszeg terhébéi a lehetőséghez képest minél kevesebbet vállaljon át. illetve a lehe8—9. sz. 291