Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1921 / 3. szám - A betétváltság
Dr Proszvimmer Béla: A betétváltság. rébe átkerült ezt a csökevényes maradványt tehát kérlelhetetlenül ki kell onnan irtani, és nem kell belőle meghagyni mást, mint a mai szövegezés mellett pleonazmusként ható azt a rendelkezést, hogy a nem névre szóló betéteket, folyószámlaköveteléseket, letéteket a törvény alkalmazásánál mindenkor belföldieknek kell tekinteni. De még ebben az esetben sem szabadna a jogorvoslatot a limine kizárni. Az indokolásban említett az az aggály, hogy ha kivételeket tenne a törvény, akkor ezernyi felszólalásnak és kibúvásnak nyitná meg a zsilipjét, teljesen tárgytalan, mert a külföldi tulajdonost megillető mentességen kívül alig van olyan, amellyel visszaélni lehetne, erre pedig a javaslatnak a visszaélést kizáró rendelkezését, — de csakis ezí — magunk is fenntartandónak véljük. Ami már most a kivetési és behajtási eljárást illeti, el kell ismernünk, hogy a törvényhozó azt a célt, amelyet maga elé tűzött, hogy t. i. gyorsan és egyszerű módon sok pénzhez jusson, a legtökéletesebben a betétek, folyószámlakövetelések és letétek vagyonváltságánál éri el. Az előmunkálatokat az 1920. évi 10.598/M. E., az 1920. évi 10.720/M. E., az 1921. évi 601/M. E., illqtőleg az 1920. évi 6.583/P. M. és az 1920. évi 6.800/P. M. számú rendeletek alapján már korábban elvégezték a pénzintézetek, amennyiben a folyószámlák, betétek és készpénzletétek összegének 1920. december 19-iki állapot szerint vagyonválbságként követelhető maximális részét, vagyis 20%-át zár alá vették. Az ezekben a rendeletedben előírt intézkedéseket a törvényjavaslat 15. §-a most kifejezetten is jóváhagyja és egyszersmind kimondja, hogy a vagyonváltság lerovása után az ezekkel a rendeletekkel elrendelt zárolás hatályát veszti, úgy, hogy a vagyonváltság lerovása után fennmaradt öszszegekről a felek ismét szabadon fognak rendelkezhetni. Ebben a szakaszban kifejezetten nincs szó a 10.720/1920. M. E., valamint a 6.800/1920. P. M. sz. rendelet jóváhagyásáról és az azokban foglalt zároló rendelkezések megszűnéséről, ez azonban nyilván elnézésből maradt ki és az azokban foglalt csekélyebb jelentőségű rendelkezésekre való tekintettel nem bír különösebb fontossággal. A törvény kihirdetésétől számított 15 nap alatt a pénzintézetek kötelesek a náluk vezetett összes betétekről, folyószámlákról és letétekről, tehát úgy a zároltakról, mint a nem zároltakról az illetékes pénzügyigazgatósághoz, adófelügyelőhöz kimutatásokat beküldeni, mit ha nem tennének meg, a pénzügyigazgatóság jogosítva lenne a kimutatásokat a vállalat költségén elkészíttetni. (7. §.) A pénzügyIgazgatóság (adófelügyelő) ezen kimutatások alapján az adót egyénenként kiveti s az egyes vállalatok felei terhére kivetett vagyonváltságok végösszegét az illető vállalat terhére előírja. Az előírás ellen 15 nap alatt panasszal fordulhat az intézet a közigazgatási bírósághoz (8. §.), azonban csak birtokon kívül, mert ugyanazon idő alatt köteles a terhére írt magyar koronaértékü összeget a „M. kir. államkincstárt illető vagyonváltság" című számlán jóvá írni és erről az illetékes pénzügyi hatóságot értesíteni, a* külföldi pénzértékről 76 3—4. sz.
