Az adó, 1920 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1-2. szám - Uj adójavaslatok Németországban

Joggyakorlat. zet 1911. évi május, illetve október lió 14. napjáig befizetni, a befizetésre vonatkozó meghagyás pedig az in tehetnek csak 1.916. évi október hó 16-án. vagyis azon naptól számított ót éven túl vette át, ameiy napon a befizetést teljesíteni koieies lett volna. Minthogy pedig valamely követelés elévülését azon törvény rendelkezései szerint kell megállapítani, amely törvény az elévülés bekövetkeztének időpontjában érvényben volt, minthogv továbbá az 1912. évi l LHÍ, t.-c. 37. §-ának 1. b) pontja szerint az elévülés bekövetkezik akkor, ha az illetéket nem vetik ki öt év alatt azon naptól számítva, amikor a készpénzben beszolgáltatandó illetéket befizetni kellett: az elévülést az előbb részletezett két tételre meg kellett állapítani. (Közig, bíróság 34.288/918. sz.) NyugUtványi iile!ék, 111, dijj. 101. tétele. 39. Szeszadópótlék visszatérítéséről szóló nyugta illetékköteles. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyt adni, a panaszolt végzésben foglalt indokokon felül még azért sem. mert ha az 1899. évi XXIV. t.-c. 3. §-a 10-ik bekezdésének esete forog fenn. vagyis amidőn a szesz a főzdéből a szeszadó lerovása mellett közvetlenül küldetik az Osztrák birodalom területére, s odaérkezése igazoltatik, akkor ez a szesz szeszadópótlék alá nem esik és a szeszadópótlék visszatérítésének van helye az idézett törvénycikk 4. §-a szerint. Ez a visszatérítés nem tartozatlan adósság visszaadását jelenti, mivel nem illetéktelenül történt az adópótlék lerovása, amennyiben a 3. §. szerint a magyar állam területén törvényes alapon szedetett be és csakis midőn közvetlenül átvitetett osztrák területre, akkor merült fel a visszatérítési jogigény, már pedig tartozatlan adósságnak csak az tekinthető, amely eredeíileg már törvénytelen vagy jogtalan alapon, esetleg tévedésböi szedetett be. Egyébként is a felhívott törvényrrkk nem jelenti ki azt, h;>gy a Visszatérítendő csszegek felvételéről kiállítandó nyugtatvány il- I letékmentességben volna részesí- I tendő. (Közig, bíróság 26.905/918. sz.) I parvállalat illetékmentessége. 1!iQ7 : 111. 1. {>• 41). Az állami kedvezmény címén elnyert illetékmentesség iparvágány építése, íentartása és üzletvitele Iránt kötött szerződés illetékére nem terjed ki. Indokok: A panaszos terhére a kérdéses illetéket az illetéki díjjegyzék 9. tétele alapján azon vállalati szerződés után szabták ki, amelyet a magyar államvasutak igazgatóságával iparvágány építése, íentartása és üzletvétele iránt kötött. A panaszos a kereskedelmi miniszter 38.739. VI. c) 1916. számú rendeletével az 1907. évi III. t.c.-ben körülírt állami kedvezményekben részesült, amiért is ugyanazon törvény értelmében illetékmentességet vitat. A pénzügyigazgatóság az ezirányú felebbezést elutasította. Az 1907. évi III. törvénycikk 1-ső §-ának b) pontja az illetékmentességet kétséget kizáró módon határozza meg, s miután eszerint csakis a gyári telkek és épületek, valamint az azok tartozékát képező gyári gépek megszerzéseért, bérbevételéért és átírásáért járó illetékek utáni mentesség adható meg, s miután az iparvágány létesítése, íentartása és üzletvitele az említett esetek egyikének sem tekinthető, a panasznak nem lehetett helyet adni és a rendelkező rész szerint kellett határozni. (Közig, bíróság 22.350. 1918. sz.) Meghatalmazás illetéke. 1914: XLIII. -j.9. ? 41. Szabadalmi ügyben beadott ügyvivői meghatalmazás illetékköteles. Indokok: A panaszos azt vitatia. hogy a szabadalmak ellen beadott felszámoláshoz csatolt meghatalmazást az 1905. évi XXXVII. t.-c. 48. §-a értelmében megillető illetékmentességet az 1914. évi XLIII. t.-c. 29. §-a meg nem szüntetvén, a terhére ezen a címen kiszabott illeték törlendő. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. Az 1914. évi XLIII. t.-c. 29. §-a a meghatalmazásokról általában intézkedik. Ez a szakasz kimondja, hogy a meghatalmazás, bármely ügyben állították is azt ki. illeték alá esik. A szakasz példaképen felsorol egyes eljárásokat, amelyekben eddig a meghatalmazás illetékmentes volt. 1—2. sz. 6?,