Az adó, 1920 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1920 / 1-2. szám - Uj adójavaslatok Németországban
Joggyakorlat Ezek között említi pl. a büntető eljárást is. A felsorolás nem részletező s így dacára annak, hogy a szabadalmi eljárás felemlítve nincs, még sem lehet kétséges, hogy a törvény az ebben az eljárásban eddig élvezett illetékmentességet is meg akarta szüntetni, abból az alapelvből indulva ki, hogy a meghatalmazás nem az illető kedvezményben részesülő eljárásban készült okirat, hanem még az eljárást megelőzően az eljárásban részes fél és annak megbízottja köizött létrejött jogügyletről! kiállított okirat, amelyre tehát az eljárásra adott mentesség nem terjed ki. (Közig, bíróság 36.051 918. sz.) Törvénykezési illeték 1914: XLIII. 32. §. 42. Eisöbírói ítélet indokai ellen beadott felebbezés tárgyának értéke megbecsülhetetlen. (Közig, bíróság 20.630/1918. sz.) Törvénykezési Illeték 1914 : XLIII. 34. § 43. A csödkövetelésnek osztályba sorozása iránt indított per tárgyának értéke megbecsülhető és azonos a követelés összegével. Indokok: A panaszos keresetet indított 14.113 K tőke és járulékai öszszegű követelésének a csődkövetelések I. osztályába sorozása iránt. Az elsőbíró*ág elutasító ítélete ellen beadott fellebbezés illetéke a vitás. Panaszos azt állítja, hogy a kérdéses per tárgyának értéke megbecsülhetetlen, tehát fellebbezését nem tartozott 14.113 K érték után bélyegezni. Ez az álláspont téves, mert bár keresetében felperes azt adta elő, hogy követelését valódiság és összegszerűség tekintetében a csődtömeggondnok nem kifogásolta, és így csupán azt a kérdést vitte perbe, hogy követelése melyik osztályba soroztassék, minthogy azonban felperes vagyoni érdeke kétségtelenül azonos magával a követelés összegével, ennélfogva a per tárgyának értékéül is a kérdéses tőkekövetelés összegét kell tekinteni. A peres tárgy értékének kérdésében lényegileg nincs különbség abban, ha a kereset alperesnek valamely követelés megfizetésében való marasztalása, vagy csődeljárásból kifolyóan, mint jelen esetben, a követelésnek egyik vagy másik osztályba sorozás útján leendő kielégítésére irányul, mert az első esetben is előfordulhat, hogy a követelés valódisága, fennállása és összegszerűsége nem vitás, s a per csak azért vált szükségessé, mert az alperes nem akart, vagy nem tudott fizetni. (Közig, bíróság 26.739. 1918. sz.) Fogyasztási adók. 44. A vármegyéknek a mezőgazdasági munkálatok biztosítására kiutalt szeszkészlet szétosztásából eredő s a kezelési költségek levonása után fennmaradó jövedelme mint kincstári árrészesedés az adóhivatalba beszállítandó, mert maximális áron felüli jövedelemre még közcélú felhasználás esetén sem lehet szert tenni. (43.918/918. sz. belügymin.-i rend., 152.359/918. sz pü.-min.-i rend) 45. Zárolt és szabad szesz ugyanazon vasúti tartánvkocsiban együtt nym szállítható. (157.892/1916. sz. pümin.-i rend.) 46. Saját termésű romlott s emberi élvezetre alkalmatlan burgonya szesztermelési célokra felhasználható. A termelendő szesz azonban egészében zároltatik és a termelőt csak a zárolt szeszre nézve megállapított árak illetik meg. (1919. évi 18.579.) 47. A kincstár tulajdonában levő. de a központi szeszfőzdék részére átengedett főzőkészülékeket a központi szeszfőzdétől különálló szeszfinomítóban nem szabad felállítani. (1918. évi 115.714. sz. pümin.-i rend) 48. A központi szeszíözdevállalkozóknak feldolgozás céljaira átengedett lepároló készülékekből nyert rézanyag használati díja kg.-onként és üzemnaponként 2 fillér, ha az átvett vörösrézből közvetlen tüzelésre berendezett vörösréz főzőüstök készíttettek, 7 fillér, akkor ha a rézmennyiség csövek és szerelvények készítésére vagy gőzüzemű főzőkészülék előállítására fordíttatott. (73.836/1918. sz. pümin.-i rend.) 49. A központi szeszíőzdékben használatos szeszmérőtartályok ára darabonként 270 K-ról 300 K-ra emeltetett iel. (1918. évi 120.532.) 64 1-2. S2.