Az adó, 1920 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1-2. szám - Uj adójavaslatok Németországban

Joggyakorlat. módosíttatott, hogy az 5 millió koronás alaptöke csupán 8.500 db. 200 K névértékű részvénnyel 6,700.000 koronára emeltetik, s ezt a módosító határozatot a cégbíróság a cégjegyzékbe be is jegyeztette; de ugyanazon közgyűlésen az is határozatba ment, hogy az ekkép 33.500 darabra növekedett részvények névértéke egyenkint 80 koronára leszállíttatik olvíormán, hogy 5—5 db. részvény 2—2 db. 200 K névértékű részvényre összevonatik s ez által az alaptöke 6.700.00 koronáról 2,680.000 koronára leszállíttatik. Erre az ugyanazon alkalommal hozott második határozatra a cégbíróság előbb a részvénytársaság hitelezőinek a meghallgatását rendelte el. s csak ezt követően intézkedett az alaptőkeleszállítás bejegyeztetése iránt. Minthogy ezek szerint a részvények száma 8.500 darabbal növeltetett, s az összes részvények eredetileg 200 korona névértékének darabonkint 80 koronára történt leszállítása, s ezután 5—5 db. részvénynek 2 -2 db. egyenkint 200 K névértékűre történt összevonása az illeték kiszabásánál azzal a hatással bir, hogy az űj 18.500 dbi 80 koronás .részvény fejében tényleg kibocsátott 3.400 db. új részvény veendő 200 K darabonkénti névértékkel, az illeték ennek megfelelően az ill. díjj. 89. tételének I. B. a) pontjában meghatározott mértékben, vagyis 4.284 korona erejéig jár. (Közig, bíróság 99/919. sz.) Lombard-kölcsön illetéke. Ili, dijj. 89. t. II. p. 37. A lombard-kölcsönök után készpénzben fizetendő illeték alapja csupán a kölcsönadott töke, s nem egyúttal az adós által fizetendő kamat is. Indokok: Az 1869. évi XVI. t.-c. In. S-ában foglalt rendelkezés szerint a kölcsönadó intézet által fizetendő bélyegilleték kiszabására a kölcsön értéke szolgál alapul. A kölcsön értéke alatt pedig nyilván csak a kölcsöntőke értendő, minthogy kölcsönnek csak a hitelező által az adósnak adott és az adós által visszafizetendő összegi, vagyis a tőke minősül. Az ezzel ellenkező és a megtámadott végzésben kifejezésre jutott arra a felfogásra, illetőleg magyarázatra, hogv a kölcsön értékébe a kamat is beleszámítandó, az idézett törvényhelynek sem nyelvtani, sem logikai magyarázata támpontot nem nyújt. Ezek szerint a kamatjövedelmek után fokozatos illeték követelésének helye nem lévén, a rendelkező részben foglaltak szerint kellett határozni. (Közig, bíróság 28.545/918. sz.) Biztosítási illeték. Hl. dijj. 89.1.IV. 38. A vállalat által a nyugdíjintézet részére adott önkéntes adomány után az 1883. évi VIH. t.-c. alapján járó 1-5%-os biztosítási illetéket kiróni nem lehet. Indokok: A panaszos nyugdíjintézet azt kifogásolja, hogy a M. M. Szövetkezete által az alapszabályszerű befizetéseken felül a nyugdíjintézetnek nyújtott és a kimutatás szerint 60.000 koronát kitevő adomány utáii is kiszabták az 1-5%-os illetéket, továbbá azt vitatja, hogy az 1911. évi április hó 1-től szeptember hó 30-áig teljesített befizetések után követelt illeték elévült. Mindkét panasz alapos. Az első kérdésre nézve alapos a panasz azért, mert a bíróság pénzügyi osztályának 23. sz. döntvényében foglalt megállapítás szerint csak azok a járulékok vehetők a biztosítási jogügylet után járó illeték kiszabásának alapjául, 'amelyek a társulat által saját részéről, vagy alkalmazottai helyett biztosítási díj címén fizettetnek. Ellenben nem vonhatók ez alá az illeték alá azok az adományok, amelyek nem előre elvállalt, s meghatározott szerződéses kötelezettségen alapulnak, hanem amelyekkel nem biztosítási díjként, de önkéntesen szoktak a társulatok koronként vag\" állandóan a nyugdíjalapok gyarapításához járulni. Az pedig a pénzüg\ igazgatóság részéről sem vifss, hogv a Liini uVíi->bac feltűntetett négy 10.000 és egy 20.000 koronás adomány az önkéntes ajándék, nem pedig a kötelezett hozzájárulás természetével bir. Az elévülés tekintetében szintén alapos a panasz, mert az 1911. évi április hó 30. Tiapjáig. továbbá az 1911. évi szeptember hó 30. napjáig teljesített befizetések után járó illetéket, azt 1883. évi VIII. t.-c. 8. és 9. §-ai, illetőleg az ezek végrehajtása tárgyában a törvényhozás felhatalmazása alapján kiadott 14.332/1883. sz. pénzügyminiszteri rendelet szerint köteles volt a panaszos nyugdíjinté62 1- 2. sz.