Az adó, 1920 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1-2. szám - Uj adójavaslatok Németországban

Joggyakorlat. ság javára történt telekkönyvi bejegyzéséért követeli. A követelés alaptalanságát vitató panaszt jogosnak kellett elismerni. Az erdöletarolási és fakihasználási jog telekkönyvi bejegyzésének a jogi hatása az, hogy a tulajdonos változása esetében a vevő a vételi szerződésen alapuló jogait az eladó jogutóda ellen is érvényesítheti, és hogy a vevő javára jelzálogjogot állapít meg a szerződésnek idő előtt való megszűnéséből eredő kártérítési követeléseire nézve. Minthogy ezeket a vagyoni érdekeket megbecsülni nem lehet, azért az azok biztosítása végett történő telekkönyvi bejegyzés az illetékdíjjegyzék 16. tételének B) b) pontja szerint az illetéktől mentes. (Közig, bíróság 1.060. 1919. sz.) Engetircényl illeték. Ill.dijj. 32. t 34. Követelések engedményezésénél az ellenértéket a követelésért az engedményezőnek végeredményben kitizetett összeg, s nem a részére nyújtott hitel legmagasabb összege fejezi ki. indokok: A kiszabás alapjául szolgáló szerződési okirat szerint Sz. Károly és B. Jenő a Sz. és Társa Építész és Építőmesterek cégű budapesti közkereseti társaság tagjai az újpesti állami főgimnázium építési munkálataiért nekik járó kereseti, felülvizsgálati és végkielégítési összegeket avval a kijelentéssel ruházták át a panaszos bankra, hogy az engedményezés ellenértékét a panaszos bank által nekik nyújtott hitelben megkapták. A központi díj- és illetékkiszabási hivatal a hitelről szóló folyószámla másolata alapján 515.800 korona után 1,612 korona 50 fillér JI. fokozatú illetéket állapított meg és ennek az összegnek a már előbb ideiglenesen kiszabott 156 korona 50 fillért meghaladó részét a panaszos bank terhére pótilletékként rótta ki. A fizetési meghagyást helybenhagyó pénzügyigazgatósági végzést a panaszos bank azért tartja sérelmesnek, mert az ö kötelezettsége 50.000 korona legmagasabb összegű hitel nyújtásában állott, az engedményezett követelés ellenértékének tehát csak 50.000 koronát lehet tekinteni. A panaszt jogosnak elismerni nem lehetett, mert az engedményezett követelés ellenértékét nem a hitel legnagyobb összege, hanem a hitel keretében időszakonkint folyósított összegek végeredménye fejezi ki, azt pedig á panaszos bank nem is állítja,, hogy a 684.649 korona 75 fillér vállalati összegért az engedményezőknek az illeték alapjául vett 515.800 koronánál kisebb összeget fizetett ki. (Közig, bíróság 22.114/918. sz.) Kereskedelmi könyv illetéke. W. dijj. 5S. t b. 35. Az olyan könyv, amely a váltóadós nevén és a lejárati határidőkön kívül a váltóügyletek egyéb adatait is tartalmazza, illetékköteles. Indokok: A leletezett könyvről készített lapmásolat rovatainak fej-szövegéből kitűnik, hogy a kérdéses könyv nem csupán a váltó számát és a váltóadós nevét, vagyis a nyilvántartás céljaira szükséges és elegendő adatokat, hanem a váltóügyletre vonatkozó valamennyi adatot, ezek között a törlesztés összegét is. feltünteti. A leletezett könyv tehát tartalmánál és céljánál fogva nem minősíthető az ill. díjj. 58. tét. b) pontja második bekezdésében megjelölt belső üzletről vagy kezelésről vezetett könyvnek s ezért illeték alá esik. (Közig, bíróság 23.476/918. sz.) Részvénykibocsátás! illeték. 111. dijj. 89. t. I. 36. Ha a részvénytársaság új részvények kibocsátása alkalmával a részvények névértékét leszállítja, az illetéket a részvények kisebb névértéke után annyiszor kell kiszabni, amenynyivel a részvények száma emelkedett, és pedig akkor is, ha végeredményében az alaptőke csökkent. Indokok: A bizonyítás kiegészítése során a panaszos cég által hitelesített másolatban bemutatott közgyűlési jegyzőkönyvi kivonat és cégbírósági végzések szerint az 1914. évi január hó 22-én megtartott rendkívüli közgyűlésen az addig 25.000 db., egyenkint 200 K névértékű részvényből álló 5 millió korona alaptőkének 12.500 db. ugyancsak 200 K névértékű részvény kibocsátásával 71 2 millió koronára való fölemelése tárgyában az 1912. évi október hó 12-én hozott közgyűlési határozat akkép 1—2. sz. 61