Az adó, 1920 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1-2. szám - Államadósság és vagyonadó az osztrák békeszerződés világításában

Dr. Görög Frigyes: Államadósság és vagyonadó. vonatkozólag a nemzetközi jog gyakorlata és tudománya szentesített. Ausztria állami pénzügyei ez intézkedések hatása alatt bomlási processus képét mutatják s miután nem imputáljuk győztes ellenfeleinknek, hogy állampénzügyi létünk lehetetlenné tételére törnek, nem szabad feladnunk a reményt, hogy a nemzetközi jog igazságosságával össze nem férő rendelkezések a magyar békeszerződésben módosulást nyernek. Ebben a feltevésben óhajtok futó pillantást vetni az osztrák békeszerződésnek az államadósságok felosztását tárgyazó szabályozására. A szerződés az utódállamokra való megosztás szempontjából az államadósságoknak különféle kategóriáit különbözteti meg. Elkülöníti mindenekelőtt a háború kitörésének időpontjában már fennállott békeadósságokat, a háború folyamán kontrahált háborús államadósságoktól, másrészt az adósságok mindkét fajánál külön szabályozza az adósságokat, aszerint,, amint államadóssági kötvényekben címletesítve vannak vagy nincsenek. Külön szabályozást nyer a bankjegyek kibocsátásának alapjaként az Osztrák-Magyar Bankkal szemben jelentkező állami eladósodás és végül különleges elbánásban részesülnek azok az államadósságok, amelyek a volt osztrák császárság állampolgáraitól különböző személyek tulajdonában vannak. A háború előtti címletes államadósságok megosztásánál az osztrák császárságból kivált részek teherviselési képességének egymásközti aránya az irányadó. A szabályozásnak ez az egyetlen része az, amely a nemzetközi jog elfogadott elveivel összhangzásban van; az államterületi jogutódlás eseteiben ugyanis a nemzetközi jog értelmében a területet szerző államnak mindenkor aránylagosan participálnia kell a területet átengedő állam köztartozásaiban s ennek a részesedésnek igazságos mértékéül az az arány tekintendő, amelyben az elszakadó és a megmaradó országrészek pénzügyi teherviselési képessége egymáshoz áll. Sajnos, a .szerződés a helyes elvet még ez egyetlen ponton sem viszi következetesen keresztül. Először azért, mert előírja, hogy a felosztási kulcs megállapításánál' a jóvátételi bizottság az 1911—1913. évi állami jövedelmeket vegye alapul. Ámde az ország határainak megszűkülésével a megmaradó területrész gazdasági ereje s így adózási képessége csökkenni, míg az önállósuló területrészeké növekedni fog s így a múltnak számadatai a békeszerződés nyomán kialakuló teljesítő képességnek helyes mértékét nem adhatják. Másrészt letér az igazságos szabályozás útjáról a szerződés a gyakorlati keresztülvitel részleteiben: a volt monarchia területeiből alakuló vagy az azokban részesedő államok ugyanis kötelesek a saját területükön forgalomban levő ily államadóssági címleteket lebélyegezni és ez eljárással kapcsolatos címletkicserélés folyamán a más helyütt részletesebben kifejtettek szerint1) megtörténhetik, hogy a megmaradó Ausztria a területén forgalomban lévő összes kötvények terhét akkor is vállalni ') L. szerző cikkét a „Pester Lloyd" 1919. dec. 14-iki számában. 6 1—2. SZ-