Az adó, 1920 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1-2. szám - A legközelebbi jövő pénzügyi feladatai

A legközelebbi jövő pénzügyi feladatai. itt a szerzett jogok szilárd talaján, a jogtalan gazdagodás megakadályozásán épül fel. A nemzetközi jogtudomány előkelő képviselői — kik közül sokat idézhetnék — eltekintve minden jogi állásponttól, a fölvetett kérdésben kizártnak tekintik az aránylagos adósságátvétel megtagadását, mert ez egyenesen a kultúrállam követelményét is sértené. Külön kérdéssé akarták tenni a hadikölcsönök kérdését is. Ez azonban nézetem szerint semmiben sem különbözik a jogi kérdés nézőpontjából egyéb kölcsönöktől. Ezek épp oly arányosan osztandók meg, mint a többi adósság. IV. Dr. Báró Korányi Frigyes pénzügyminister nyilatkozata. Mint a gazdasági élet egyéb területein, úgy az állambevételek terén sem lehet ma hosszabb lejáratú és nagyobb, a népélet minden ágát átkaroló pénzügyi terveket szőni. Annál kevésbé lehetséges •ez, mert Németausztria békeszerződésénél olyan úgynevezett jóvátételi bizottsággal találkozunk, amely az ország egész adórendszerét vizsgálat alá vonhatja, s annak eredménye felett igen csekély korlátozással rendelkezik. Ha a minekünk kiadandó békeszerződés is ilyen jóvátételi bizottságot alakíttat, akkor állampénzügyi gazdálkodásunk hosszú évtizedekig béklyóba lesz szorítva. Ettől eltekintve, amíg a békekötés az ország végleges, vagy legalább is egyelőre végleges határait meg nem állapította, amíg a gazdasági erőforrások mennyisége és azok teherviselő képessége nem ismeretes, korai és idétlen volna minden jövőbe tekintő programm. Épen ezért korai volna a nagy vagyonadó kérdéséről nyilatkozni, mert hiszen ma még sem a terhek végösszege, sem a fedezet nem ismeretes. Egyelőre tehát csak arra kell törekednünk, hogy az államgazdaság továbbviteléhez szükséges, de a kommunizmus által szétrombolt előfeltételeket újraépítsük. Az egyenes adók terén a legsürgősebb teendő az 1918. és 1919. évi, továbbá az 1920. évi adókivetés tető alá juttatása, amelyre vonatkozó utasításokat hivatalbalépésem után azonnal kiadtam. A bizottsági tárgyalást igénylő adóknak 1919. évi és részben 1918. évi kivetését hátráltatja az, hogy az 1919. évi VII. néptörvény a legálisan megalakított adókivető és adófelszólamlási bizottságokat feloszlatta, de az új bizottságok megalakítása teljes befejezést nem nyert, és a megalakultak működése ellen is sok aggály merült fel; viszont úgy a régi, mint az újonnan kinevezett bizottságok felhatalmazása az elmúlt évnek végével lejárt. Ezért a pénzügyigazgatósághoz intézett rendeletemben a bizottsági tárgyalást igénylő adókra vonatkozó érdemleges munkálatok függőben tartását rendeltem el s ebben a tekintetben is meg kell várnom a viszonyok konszolidálódását. 1—2. sz. 3