Az adó, 1920 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1-2. szám - A legközelebbi jövő pénzügyi feladatai

A legközelebbi jövő pénzügyi feladatai. Külön hangsúlyozom, hogy a hadinyereségadónak 80%-ra való felemeléséről szóló néptörvényt, mint az adott viszonyok között keresztül nem vihetőt, végre nem hajtom, s annak mellőzése iránt rendeletileg intézkedtem. Az adóztatás terén a jogfolytonosságot általában a forradalom előtti időponttal vettük fel. A legközelebbi pénzügyi tervek között mindenesetre azoknak a jövedelmi nemeknek intenzívebb igénybevétele fog szerepelni, amelyek a viszonyok újabb alakulásai folytán a nemzeti összjövedelemben a legnagyobb súlyra tettek szert, de e mellett nem hagyhatom figyelmen kívül a kereskedelemnek és különösen az értékpapiríorgalomnak erösebb igénybevételét sem. Az illetékek terén elsősorban sürgősnek találom az 1918. évi XI. t.-cikkel megkezdett illetékreform befejezését, és pedig úgy az okirati és jogügyleti, valamint a törvénykezési illetékek tekintetében. Az ezekre vonatkozó előmunkálatok már folyamatban vannak.. A fogyasztási adók terén legjelentősebb szerepet játszik a szeszadó. A szesztermelés rendkívüli nehézségeire, s főleg arra tekintettel, hogy a szesztermelés várható eredménye a közszükségleti célokra szolgáló szeszmennyiséget, — mely legnagyobb részben különben is adómentes — alig fogja jelentékenyebben meghaladni, a szeszadóból eredő bevételek növelésétől ezidőszerint nagyobb eredmény alig várható. Az általános szegényedésből folyó viszonyok között már szociális okokból is kívánatosnak tartom, hogy a fényűzés érzékenyen adóztassék meg; A vámok kérdése szintén az országhatároktól és a megköthető nemzetközi szerződésektől függ. E tekintetben szintén korai volna minden érdemleges tény. Az Ausztriával fennállott vámszerződés felbomlása folytán beállott jelenlegi helyzet csak a — remélem nem sokára meginduló — tárgyalások kiindulási pontjának tekinthető. A magyar minisztérium 1919. évi 5.510/M. E. számú rendeletével az át ukülíorgalmat rendezte. Történt ez pedig oly célból, hogy egyrészt a rendes gazdasági élet az ipari termelést és a kereskedelem megindítását előmozdítsa, továbbá, hogy az ország minél előbb és könnyebben hozzájuthasson a szükséges árúkhoz. A kormányrendeletnek tulajdonképeni legfontosabb intézkedése az, hogy a behozatalt a szabad liszta kiadásával megkönnyíti. Szabad liszta alatt azoknak az árúknak névsorát értjük, melyek Magyarország határain túl fekvő helyekről (ideértve a volt osztrákmagyar monarchia területén alakult államokat is) engedély nélkül behozhatok. A szabad Hsztában foglalt árúkon kívül behozhatok egyéb árúk is, azonban ilyenkor külön behozatali engedélyt kell kérni. A behozatali kérvények elintézésében a behozatali és kiviteli bizottság dönt, amelyben a pénzügyminiszteren kívül a kereskedelem- és íöldmívelésügyi, közélelmezési és külügyminisztérium van képviselve. 4 1—2. 12.