Adó- és illetékügyi szemle, 1918 (7. évfolyam 1-10. szám)

1918 / Tartalommutató

Tartalom m utató. 3. Kereseti adók. a) III. oszt. kereseti adó. Az 1875. évi XXIX. t.-c. 3. § ához. A lókereskedés a lóalkuszi foglalkozástól különálló haszonhajtó foglalkozás, s igy az, aki mind a kettővel foglalkozik, mind a kettőből származó kereset után tartozik III. oszt. kereseti adót fizetni .... ... 15. 130 Az ügyvédnek ingatlanok vételénél és eladásánál kifejtett ügynöki jellegű működéséből származó kereset után az ügyvédi foglalkozásból származó keresete után kivetett III. oszt. kereseti adón kívül kell III. oszt. kereseti adót kivetni 33. 256 Az 1875. évi XXIX. t.-c. 16. §-ához. Nincs kétszeres adóztatás akkor, ha a részvénytársaság alkalmazottainak adott jutalmakat ós segélyeket az alkalmazottaknál III. oszt. kereseti adóval róják meg, de azokat az üzleti adó alapjából sem vonják le 19. lo2 Az 1915. évi XIV. t.-c. 7. §-ához. Az a körülmény, hogy az ügyvéd rendes ügyvédi gyakorlatával felhagy és csak szegény védelemmel foglalkozik, nem ok arra, hogy az ebből az okból való keresetcsökkenés miatt a terhére kivetett adó a kivetési időszak letelte előtt mérsókeltessók 21. 201 Az 1916. évi XXXIII. t.-c. 4. §-ához. Az 1916. évi XXXIII. t.-c. 4. §-a alapján nincsen III. oszt. kereseti adó kivetésének helye akkor, ha az adózó keresete üzletének megszűnése alkalmával történt kiárusítás folytán és nem az üzlet fotytatása által emelkedett 14. 129 b) IV. oszt. kereseti adó. Az 1875. évi. XXIX. t.-c. 28. §-ához. A részvénytársaság, által tisztviselőjének adott remunerátió III. és nem IV. oszt. kereti adó alá esik 8. 62 4. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója. Az 1875. évi XXIV. t.-c. 4. §-ához. Nincs kétszeres adóztatás akkor, ha a részvénytársaság alkalmazottainak adott jutalmakat ós segélyeket az alkalmazottaknál III. oszt. kereseti adóval róják meg, de azokat az üzleti adó alapjából sem vonják le 19. 132 A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójának megállapításánál a hadbavonult alkalmazottak családtagjainak adott támogatásokat a nyersbevotelből le kell vonni ... 23. 202 A házadóval megrótt jövedelmet teljes összegében kell levonni a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának megállapításánál a nyers jövedelemből, ha az ezt a jövedelmet terhelő adókat ós más kiadásokat a levonási tótelek közül kihagyták ... 32. 255 5. Jövedelmi adó. Az 1909. évi X. t.-c. 1. §-ához. Ha az idegen állampolgár nem jövedelemszerzés céljából tartózkodik Magyarországon, jövedelemadó fizetésére csak a beköltözéstől számított egy év eltelte után az ezt követő időre kötelezhető 40.316 Az 1909. évi X. t.-c. 3. §-ához. A hajadon nővéreivel közös háztartásban élő nagykorú nőtlen fivér a háztartás fejének tekintendő ós a nővérek jövedelme rendelkezésére bocsátottnak vélelmezendő... ... 41. 317 Az 1909. évi X. t.-c. 9. §-ához. Az árúraktár időközi értékemelkedése adó alá eső jövedelemnek nem minősíthető 30. 204 Az 1909. évi X. t.-c. 11. §-ához. Nem lehet szó ismételt adóztatásról akkor, ha az adóévet megelőző évben keletkezett jövedelemforrásból ebben a megelőző évben elért tényleges jövedelmet arányszámítás útján egész évi jövedelemre átszámították s az első adóévben elért tényleges jövedelmet a második évi adó alapjáúl vették 10. 63 Az előző évi adókivetés megtörténte után keletkezett s még a folyó évi adókivetés előtt megszűnt alkalmi vállalkozásokból származó jövedelmeket teljes összegükben kell a jövedelemadó kivetésénél alapúi venni _. 11. 63 Az adóév első napja előtt megszűnt haszonhajtó foglalkozásból származó jövedelmet a jövedelemadó kivetésénél számba venni nem lehet ... 17. 131 Az 1909. éri X. t.-c. 12. §-ához. Az állami kedvezmények megszűnésétől kezdve a kedvezményezett tizemből származó jövedelem jövedelmiadó alá esik, és pedig ha a kedvezmény még az előző évben szűnt meg, az előző év egész jövedelme, ha pedig az adóévben az adókivetés előtt szűnt meg, az előző évi jövedelemnek a megszűnéstől az év vó-