Adó- és illetékügyi szemle, 1918 (7. évfolyam 1-10. szám)

1918 / Tartalommutató

Tartalommutató. géig terjedő időre eső aránylagos része szolgál az adó alapjául 7. 19 Az 1909. évi X. t.-c. 13. §-ához. A hadsegélyezési célokra adott önkéntes adományokat a külföldiek jövedelmi adójának megállapításánál a bevételekből levonni nem lehet _ ... 6. 20 Az 1909. évi X. t.-c. 14. §-ához. Az adózó által lakott palota portása és a háziszolga a háztartási személyzethez tartozik, s így illetményeik a jövedelemből le nem vonhatók 16. 131 Az 1909. évi X. t.-c. 20. §-ához. Részvényekből származó jövedelemként csupán a részvények után fizetett osztalékot lehet számítani 1. 17 Az 1909, évi X. t.-c. 23. §-ához. A külföldi lakosnak magyarországi közkereseti társaság ingatlan vagyonából származó jövedelemrészesedését háromszorosan kell számítani ... 18. 132 Az 1916. évi XXVI. t-c. 5. §-a értelmében a külföldön élők föld- és házbirtokából származó jövedelmének háromszoros összegéből a tartozási kamatok, magánjogi terhek és adók összegét csak egyszeresen szabad levonni 42. 317 Az 1909. évi X. t.-c. 42. §-ához. Az adófelszólamlási bizottság elnöke csak akkor szavazhat, s szavazata csak akkor lehet döntő, ha a bizottság tagjainak szavazata egyenlően oszlik meg. 3. 18 Az 1909. évi X. t.c 44. §-ához. Ha az előadó a közzétett eredeti javaslatát módosítani kivánja, az adózót erről olyan időben kell értesíteni, hogy a tárgyalás napjáig ideje legyen az új javaslattal szemben való védekezésre szükséges adatokat megszerezni 37. 259 Ha a bizottsági előadó a tárgyalás napján a jövedelemadó kivetésének elhalasztását kéri, mert olyan adatok jutottak tudomására, amelyek eredeti javaslatának felemelését indokolják, a bizottságnak nincs joga a halasztást megtagadni, s az adót az eredeti javaslat alapján megállapítani ... ... 38. 259 A felemelt kincstári javaslatra vonatkozó adatok az adózóval még akkor is előre közlendők, ha a tárgyaláson jelen volt... _ 38. 259 Jövedelemadó, vagyonadó és hali- i nyereségadó kivetésének nincs helye I akkor, ha az előadó az adó kivetésére ; sem előzőleg, sem a felszólamlás! bizott- ! ság tárgyalásán javaslatot nem tett 39. 315 Az 1912. évi MII. t.-c. 22. §-ához. Az adóév első napja előtt megszűnt haszonhajtó foglalkozásból származó jövedelmet a jövedelemadó kivetésénél számbavenni nem lehet ._ 17. 131 Az 1914. évi XLV1. t.-c. 4-ához. A jövedelemadó kivetésénél az előző évben fizetett adók levonását nem szabad megtagadni, ha az adózó az előző évben szabályszerű vallomást adott, s a következő évben, mivel viszonyaiban változás nem állott be, előző évi vallomásának fenntartását kérte, de új számszerű vallomást nem adott ... ... 9. 62 6. Vagyonadó. Az 1916. évi XXXII. t.-c. 2. §-ához. A haszonélvező abban az esetben is köteles az általa haszonélvezett ingatlan után vagyonadót fizetni, ha maga a tulajionos vagyonadó alá nem eső jogi személy is 26. 203 Az 1916. évi XXXII. t-c. 7. §-ahoz. Az ingatlanon lévő szeszgyárnak engedélyezett szeszkontinges értékét, mint értékkel biró jogosítvány, tehát vagyonalkatrósz értékét a vagyonadó alapjához külön kell hozzászámítani 34. 257 Az 1916. évi XXXII. t.-c. 13. §-ához. *A vadászati jog bérbeadása esetén annak tőkeértékét az évi bér húszszoros összegében kell megállapítani és a vagyonadó alá vonni 27. 203 Az 1916. évi XXXII. t.-c. 17. § ához. Az adózó által fizetendő nyugdíjakat és hasonló járadékokat, amennyiben ezeket a vagyon értékének csökkentésére ható tényezőként számba kell venni, az évi szolgáltatás tízszeres összegével kell tőkésíteni és teherként levonni 24. 2:02 Az 1916. évi XXXII. t.-c 18. §-ához. A kerek számban 50.000 K-ra becsült vagyon után vagyonadó kivetésének helye nincsen _ ... 22. 202 Az olyan ingatlant, amely évek óta semmi jövedelmet nem hozott, a vagyonadó kivetésénél teljesen figyelmen kívül lehet hagyni ... 25. 203 A kivetett vagyonadót hivatalból fel ! kell emelni, ha az annak megállapításáj nál abból levont jövedelmi adót a jog! orvoslati eljárás során le kellett szállíI tani ._ ._ ... S8. 203