Adó- és illetékügyi szemle, 1918 (7. évfolyam 1-10. szám)
1918 / 1. szám - Kapcsolatok a III. oszt. keresetiadó és hadinyereségadó között
Kliijf •• Kapcsolatok <: ///. oszt. kereseliadó és hüdingereségadó között. szolgáló kereseti foglalkozás méreteiben és eredményeiben beállott változások fel- vagy lefelé szemetszuróan megnyilvánultak. Az utóbbi hónapokban végbement keresetiadó kivetések azonban másról győztek meg. A pénzügyi hatóságok a 2. §-ban szabályozott ^arányosítást)) alig vették alkalmazásba, hanem nagy buzgalommal úgyszólván kizárólag a 4. §-t favorizálták. Ezen szakasz elasztikus szövege, amely «a keresetnek)) a háború folytán lényeges emelkedése esetén a III. oszt. keresetiadónak megfelelő felemelését megengedi, lehetővé tette azt, hogy az előadók javaslatukat, amely a régi adótételnek felemelésére irányult, igen könnyen megindokoljál:, mert hiszen alig képzelhető bármilyen életviszony, amelyet némi erőltetéssel ne lehetne a háborúval okozati összefüggésbe hozni. Az emelkedés «lényeges» volta szintén igen tág fogalom. így történt, hogy az egész országban, de különösen a fővárosban a kivételes használatra szánt 1916 : XXXIII. t.-c. viszonylag számos esetben nyert alkalmazást, és pedig igen kinos körülményiek között. A kivetésnél ugyanis formailag ügyelemmel kellett lenni :iz 1916 : XXXIII. t.-c. 2. §-ának arra az intézkedésére, amely szerint a pénzügyi hatóság az adó és a jövedelemadó helyesbítését nem kivánhatja a hadinyereségadó és jövedelemadó kivetése alkalmával f 1 által adott vallomás, illetőleg másként szerzett adatok alapján, és figyelemmel kellett lenni az 1916 : XXVI. t.-c. 8. §-ának analóg tilalmára, amely szerint a jövedelemadó kivetése szempontjából gyűjtött vagy bevallott adatokat és a megállapított adóalapot a harmadosztályú keresetiadó kivetése során semmiféle irányban felhasználni nem szabad. Tényleg azonban sem az előadó, sem a bizottságok tagjai nem tudtak teljesen eleget tenni ezeknek a törvényes szabályoknak, mert nincs normális ember, aki ugyanarról a kérdésről meglevő gondolatait és tudomását másképen tudná beállítani «a kereseti és másként a jövedelmiadó szempontjából.)) A szójanforgó intézkedések bizarrságát annakidején sokszor hangoztattuk, most azután kiderült, hogy rendkívülien veszélyesek, sőt teljesen tarthatatlanok is. Nem lehetett kikerülni, hogy akár az előadók, akár a bizottságok szívükből és agyukból teljesen kiküszöböljék azt, amit hallomásból vagy szóbeszédből az egyes adózók jövedelmi adóalapjáról akárcsak véletlenül is tudtak, és így megtörtént, hogy sok adózót sohasem képzelt súlyosságú kereseti adóteherrel menthetetlenül megróttak. Ezeket az adózókat a 4. §. ötödik bekezdésével vigasztalják, mely úgy szól, hogy «ha a jelen szakasz szerint jogerősen megállapított adóalapban a háború folytán emelkedett olyan kereset is foglaltatik, amely a hadinyereségadóról szóló törvény alapján jogerősen szintén meglett adóztatva és ha ezt az adóköteles fél elfogadhatólag igazolja, a fél kérelmére a jelen § alapján kivetett keresetiadó fele, de csak a hadinyereségadó erejéig törlendő.» A vigaszintézkedés azonban egyáltalán nem világos. A hadinyereségadó ugyanis tudvalevően az 1914—15—16. évekre vettetett ki, míg a" keresetiadónak felemelése a 4. §. első bekezdése szerint az 1917—19. évekre történik és az inkongruens időtartamokat csak úgy lehet összeegyeztetni, ha arra gondolunk, hogy az 15