Adó- és illetékügyi szemle, 1918 (7. évfolyam 1-10. szám)

1918 / 1. szám - Kapcsolatok a III. oszt. keresetiadó és hadinyereségadó között

Klug: Kapcsolatok a III. oszt. keresetiadó és hadinyercségadó között. 1917—19. évekre megállapított kereseti adóalap az előző három év eredményeiből épúgy adódik, mint a hadinyereségadó, és hogy a jövőbe szegzett pillantása dacára ez a keresetiadó valójában a múltnak adója. Látszik ez abból is, hogy a felemelt III. oszt. kereseti adót az 1914—1916. évek eredményei alapján kell kivetni még akkor is, ha az 1917—19. üzletévek már nem is olyan eredményesek, mint az előző évek, sőt a felemelésnek akkor is helye lehet, ha a haszoohajtó foglalkozás az 1917. vagy azt követő két évben megszűnt. Ezen felfogás helyességét nem dönti meg az a körülmény sem, hogy az új adót a megszűnt cégek ellenében is az 1917—19. évekre vetik ki. A kivetésnek ez a módja lényegében csak részletfizetési kedvezmény a kivetett többletek törlesztésére azon adófizetők javára, akik haszonhajtó foglalkozásuk űzóse által a kincstári követelésre elég biztosítékot nyújtanak. Ezek után nem nehéz eldönteni a kérdést, hogy a jogerősen kivetett kereseti többletadónak mekkora összegét lehet törölni a szintén jogerősen megállapított hadinyereségadóból? A törvény általánosságban csak annyit moid, hogy a 4. §. alapján megállapított adó fele törlendő a fél kérelmére, de csak azon hadinyereségadó erejéig, amely a keresetiadóval azonos adóalapra esik. Eltekintve attól, hogy a hadinyereságadó alapjában a különböző jövedelemforrásokból eredő jövedelmek összefolyva adják az egységes adóalapot, és így egész mathematikai pontossággal meg sem lehet állapítani, hogy a hadinyereségadónál fennálló progressió mellett a keresetiadóval megrótt összegre mekkora hadinyereségadó esik: eldöntendő még az is, hogy vájjon a beszámítás az összes adóéveknek szembeállítása által, vagjds kumulative történjék oly módon, hogy a 4. §. szerint mind a három (1917—1919) évre kivetett összes kereseti adó az összes (1914—1916.) hadiévekre kivetett hadinyereségadóval hasonlíttassék-e össze ? Vannak olyan nézetek, amelyek csak egy hadinyereségadó évnek egy másik keresetiadóévvel való összehasonlítását tartják megengedhetőnek és pedig az 1914. hadinyereségadóévet az 1917. keresetiadóévvel, az 1915. hadinyereségévet az 1918. keresetiadóévvel, illetve az 1916. hadinyereségadóévet az 1919. keresetiadóévvel. Nézetünk szerint a beszámításnak illetve a hasonlításnak ez a módja épen azon okból nem lehet helyes, mert hiszen mindkét adónem lényegében a multat érti, vagyis az 1914., 1915. és 1916. éveknek képezi terhét. A különbség csupán az, hogy mivel a 4. §. alapján az adó 1914—1916. évek átlagos többkeresete után vettetik ki úgy, hogy mindhárom évre egyenlő adóteher esik, a hadinyereségadót minden évre külön az illető év többletjövedelme alapján szabják meg, és így megeshetik, hogy egyes évre nem esik hadinyereségadó, másik évre azonban igen. E szerint az összehasonlítás tárgyául csakis a tényleges eredményeket lehet venni, vagyis a két adónemnek összesített eredményeit a három-három évben. Ez az egyetlen számítási mód, amely a törvény intenciójának és az adózók jogos érdekeinek megfelel. Folyik ebből az is, hogy mind a három évre eső leírásokat egyidejűleg lehet kérni. A kérvényeket a pénzügyigazgatóságnál, 16