Adó- és illetékügyi szemle, 1918 (7. évfolyam 1-10. szám)

1918 / 1. szám - Titkos tartalékolás a jövedelemadó szempontjából

Pászior: Titkos tartalékolás a jövedelemadó szempontjából. "VT. a külfölddel szemben fennálló követelések.. 5Va milliárd K összes nemzeti vagyon (aktiv) 1017a milliárd K Tartozások a külfölddel szemben 6 « « tiszta nemzeti vagyon 957a milliárd K Ez a becslés dr. Fellner számításait több mint 10 milliárddal múlja felül, de hangsúlyozni kell, hogy ezek a számítások kizárólag a fizikai és pedig úgy az ingó, mint az ingatlan vagyoni javakat ölelik fel, tekintet nélkül arra, hogy azok természetes vagy nyilvánjogi személyek, beleértve az államot, vagy más jogi személyek birtokában vannak-e. Elvileg ki vannak zárva mindazok a jogigények és követelések is; amelyek a dologi javakból álló vagyonra vonatkoznak vagy azt terhelik, anélkül, hogy azt új értékekkel növelnék. Itt csak a bruttó nemzeti vagyon értékeiről van szó, amelyekből az azokkal szemben álló értékcsökkentő megterhelések leszámítva nincsenek. % Titkos tartalékolás a jövedelemadó szempontjából. ítia Pászior Sándor, kir. adóügyi biztos. A természetes személyek hadinyereség-adójára vonatkozó 1916. évi 145.000 sz. pénzügyminiszteri rendelet 5. §. VIII. pontja szerint «a nyereség- és veszteségszámla bemutatása esetén a hadinyereségadó szempontjából köteles a vallomást tevő az egyes években gyűjtött bárminő, a mérlegben lei nem mutatott tartalékok teljes összegét is bejelenteni.* A pénzügyminiszteri rendeletnek ez a pontja sokak előtt azt a látszatot kelti és még szakemberek is azon a nézeten vannak* mintha a természetes és jogi személyek is létesíthetnének a jövedelemadó szempontjából adómentesen «titkos tartalékot», amint ilyen tartalékolást a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok a kereseti adó szempontjából adómentesen létesíthetnek** Nézetem szerint titkos tartalék a jövedelemadótól mentesen nem létesíthető. Ennek igazolására mindenekelőtt foglalkozzunk egész röviden a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok titkos tartalékának közgazdasági jelentőségével. A gazdasági élet fejlődése a tőkekoncentrációval párhuzamosan halad és a modern gazdasági fejlődésnek, legalább ezidőszerint, a nagy nyilvános számadásra kötelezett vállalatok az erős pillérei ós * L. Dr. Gaár—Dr. Erős: Új adótörvények magyarázata c. munkának, 4S2. old. 7. p. ** Ide sorozható, mint analóg felfogás, dr. Túry nézete «Az Adó» 1917. évi 7-ik számában, mely szerint a leltártartalókolás jövedelemadótól mentesen eszközölhető, mert a törvény azt a kereseti adó szempontjából a nyilv. szám. kötelezett vállalatoknak is koneedálja. 8