Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 1. szám - Az ingatlanok értékelésére vonatkozó új szabályok
Illetékügy. — Joggyakorlat. rint a polgári perrendtartás szabályai alá nem eső egyéb bírói eljárásokban is a hirdetmény kibocsátását igényelő beadványok az értékre való tekintet nélkül 2 korona illeték alá esnek. A bélyeghiány tehát 1 korona volt, s így az id. törvény 83. §-a szerint a panaszost 4 K felemelt illeték fizetésére kellett volna kötelezni. Az amiatt emelt panasz, hogy a fizetési meghagyás nem az 1914. évi XLIII. t. c. 82. §-ában biztosított kedvezményre való utalással adatott ki, alaptalan, mert ez a szakasz a másfélszeres befizetésének kedvezményét kifejezetten a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban elkövetett mulasztásokra állapítja meg, egyéb eljárásban ezt a kedvezményt nem lehet igényelni. Nem szenvedett tehát a panaszos sérelmet akkor, amikor 4 korona helyett csupán 3 korona 50 fillér fizetésére köteleztetett. 10. A tőzsde választott bíróságához intézett beadványok negyedik és többi példányai is ivenként 50 f, ill. 1 K 50 f illeték alá esnek. (A m. kir. közigazgatási bíróság 25.797/1915. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: A panasszal megtámadott illetéket azért követelik, mert panaszos az árú- és értéktőzsde választott bíróságához beadott keresetének IV.-példánya után csak a feizeti illetéket rótta le, mellékletei után pedig semmit sem. A panaszos azt vitatja, hogy az 1914. évi XLIII. t.-c. 4. §-át a tőzsdebírósági eljárásban is alkalmazni kell. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. Az árú- és értéktőzsdék választott bíróságai előtt fo'ytatott eljárásokra az 1914. évi XLIII. t.-c. IX. fejezete külön szabályokat állít fel, amelyek az egyéb bírói eljárásokra érvényes szabályoktól lényegesen eltérnek. A 73. §.-a beadványokra nézve kimondja, hogy azok ivenkint 50 fillér, illetve 1 korona 50 fillér illeték alá esnek. Amíg tehát egyéb bírói eljárásban az 1. §. csak az első példány első ívének illetékét állapítja meg, a többi példányokra és a többi ívekre pedig a 4. §. tartalmazza a szabályt, a tőzsde bírósági eljárásában a 73. §. minden ívre, tehát természetszerűen minden példányra is egyenlő illetéket állapít meg. Kétségtelenül következik ez abból is, hogy a 4. §-ra, mint alkalmazandó szabályra nem hivatkozik, holott a törvénynek egyéb — az ebben az eljárásban is alkalmazandó — szabályát ugyanez a szakasz felemlíti. Ha pedig nem alkalmazható a 4. §. első része a második és harmadik példány illetékére nézve, nem alkalmazható ennek a szakasznak második része sem a negyedik és többi példányokra és pedig annál kevésbé, mert bár ez a rész a negyedik és többi példányok illetéket a felzetekre megszabott mértékben állapítja meg, ezeket a példányokat még sem lehet felzeteknek tekinteni, s mint ilyeneket bélyegezni. 11. Az 1914: XLIII. t.-c. 82. §-ában foglalt az a kedvezmény, hogy a fél a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül a megrövidített illeték másfélszeresét fizetheti, az árú- és értéktőzsde választott bírósága előtt elkövetett bélyegrövidítésekre nem alkalmaz-