Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - Az ingatlanok értékelésére vonatkozó új szabályok

Illetékügy. — Joggyakorlat. 1. §. 1. b) pontjában megszabott illeték kétszeresét tartozott volna a panaszos leróni. A két példány után tehát összesen 1 K 50 fillér járt volna, s így — mivel a panaszos csak 1 koronát rótt le, a hiány 50 fillér, tehát a panaszost az ennek megfelelő felemelt illeték fizetésére kellett kötelezni. 8. A peres fél hadbavonulása miatt felfüggesztett pernek újra felvételét kérő' beadvány nem a 2. §. 2. pontja, hanem az 1. §. 1. b) pontja szerint bélyegzendő. (A m. kir. közigazgatási bíróság 23.21111916. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet ad s az illeték törlését elrendeli. Indokok: Panaszos által képviselt felperesnek, ifj. B. H. alperes ellen 3245 korona tőke s járulékai iránt folytatott sommás perében az eljárás alperesnek hadbavonulása miatt felfüggesztetvén, panaszos az eljárás folytatása végett két példányban benyújtott kérvényét az 1914. évi XLIII. t.-cikk 1. §. 1. b) pontja szerint csak 2 korona 50 fillér bélyeggel tartozott ellátni. A hivatkozott törvény 2. §. 2. pontja a jelen esetben nem alkalmazható, mert a fenti kérvény nem a Pp. 260., 446., 475., illetve 439. §-ai alapján lett benyújtva, már pedig a törvény 2. §-ának 2. pontja kifejezetten csak azokra az esetekre szorítkozik, amidőn a felek az új határnap kitűzését vagy az eljárás folytatását a Pp.-nak most elsorolt §-ai alapján kérik. Ez okból az ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni. 9. Az örökösödési bizonyítvány kiadását kérő beadvány — a hagyaték értékére való tekintet nélkül — 2 K illeték alá esik. (A m> kir. közigazgatási bíróság 26.735. 1915. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: Előre kell bocsátani, hogy a panaszost a pénzügyigazgatóság — bár téves alapon — összesen 3 korona 50 fillér illeték megfizetésére kötelezte, s a panaszos a saját beismerése szerint is ennyit fizetett be. Az illetéket azért követelik, mert a panaszos egy örökösödési bizonyítvány kiadásáért a járásbírósághoz intézett kérvényére csak 1 K illetéket rótt le. Azt maga is elismeri, hogy helytelenül bélyegezte a kérvényt, de azt vitatja, hogy a hiány csak 50 fillér, mert a hagyaték tárgyának értéke 4200 korona lévén, az 1914. évi XLIII. törvénycikk 1. §. 1 b) pontja szerint 1 korona 50 fillért kellett volna leróni. Az 1914. évi XLIII. t.-c.-nek két szakasza rendelkezik az olyan beadványok illetékéről, amelyeknek elintézéséhez hirdetmény kibocsátása szükséges: a 2. §. 4. pontja és a 3. §. második bekezdése. A 2. §. 4. pontja a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban beadott, hirdetmény kibocsátását igénylő beadványokra rendelkezik, téves tehát a pénzügyigazgatóságnak megtámadott határozata, amely az illetéket erre a szakaszra hivatkozva állapította meg. Téves azonban a panaszosnak is az az állítása, hogy miután ez a szakasz nem alkalmazható, csak az 1. §. 1. b) pontjában foglalt szabályt lehetne alkalmazni, mert a 3. §. második bekezdése sze-