Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - Az ingatlanok értékelésére vonatkozó új szabályok

Illetékügy. — Joyyyakorlal. árvái javára kifizetett nyugdíjakra nézve nincsen, minélfogva tehát panaszos az ezen nyugdijak utáni nyugtabélyegilletéknek megfelelő összeget az adóhivatalnál befizetni nem tartozott ós ha befizette, az így befizetett összeget tartozatlan fizetés címén visszakövetelni jogosítva van. Az a körülmény, hogy panaszos a nyugtabélyeg illetékért, mint a nyugták elfogadója a bély. törv. 89. §-ának a) pontja értelmében is egyetemlegesen felelős, a jelen esetben a kérelem elutasításának indokául már azért sem szolgálhat, mert nem is állította, hogy a kifizetés nyugta ellenében történt volna, és a vonatkozó nyugták szabályszerűen felbélyegezve nem lettek volna, de ez esetben is egészen külön eljárásnak, nevezetesen lelet felvételének lenne helye. 7. A fellebbezésre a Pp. 513. §-a alapján beadott észrevételre az 1. §. 1. b) pontjában megszabott illeték kétszeresét kell leróni. (A m. kir. közigazgatási bíróság 27.RÍ2j 191">. I'. számú ítélete.). A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak részben helyet adva, az illetéket 2 koronára szállítja le. Indokok: A megtámadott illetéket panaszosnak a perbeli ellenfele által beadott fellebbezésre adott észrevételei után szabták ki az 1914. évi XLIII. t.-c. 1. §. 1. a) pontjában megszabott illeték kétszeres összegében, a pertárgy értéke gyanánt 300 koronát számítva. A kiszabással szemben a bíróság kimondja, hogy a fellebbezésre adott észrevétel után, az 1914. évi XLIII. t.-c. 2. §-ának utolsó bekezdése értelmében az 1. §. 1. b) pontjában megszabott illeték kétszerese fizetendő. Az idézett 2. §. utolsó bekezdése értelmében ugyanis a fellebbezési eljárásban nem az 1. §. 1. a) pontjában, hanem az 1. §. 1. b) pont meghatározott illeték kétszerese rovandó le. Az 1. a) pontban meghatározott illeték kétszerese tehát csak akkor követelhető, ha a fellebbezési eljárásban benyújtott beadvány az ebben a pontban fölsoroltak közé tartoznék, míg minden más esetben csupán az 1. b) pontban megszabott illeték kétszerese követelhető. Az 1. a) pont fölsorolja a keresetet, előkészítő iratot, igazolási kérelmet és a kifogást. Minthogy a többiek közé semmi esetre sem sorolható, csak az lehet kérdéses, vájjon nem kell-e az észrevételt előkészítő iratnak tekinteni, amelyhez természeténél és tartalmánál fogva legközelebb áll? A kérdés eldöntésénél első sorban figyelemmel kell lenni arra, hogy az 1. a) pontja felsoroló rendelkezést tartalmazván, szorosan értelmezendő. Előkészítő iratnak tehát csak az olyan beadványt lehet tekinteni, amelyet a perrendtartás annak nevez. A perrendtartás pedig a fellebbezési eljárásban különbséget tesz az előkészítő irat és az észrevétel között. Előkészítő iratnak csak a felebbezés szóbeli tárgyalása esetében ad helyet, míg a felebbezés nyilvános előadása esetén előkészítő irat helyett észrevétel adását engedi meg. Tekintettel tehát arra, hogy a perrendtartás a két irat között határozott, éles megkülönböztetést tesz, az észrevételeket nem lehet előkészítő iratnak tekinteni az illeték szempontjából sem. Minthogy végül a leletezett irat nemcsak címzése szerint, hanem valójában is a Pp. 513. §-a alapján adott észrevétel volt, arra csak az