Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - Az ingatlanok értékelésére vonatkozó új szabályok

Illetékügy. — Joggyakorlat. a szerződésekre biztosítják, amelyek az építés tartama alatt s a forgalomba helyezéstől számított két éven belül köttetnek. Ha tehát a szerződés — amelyet a mentesség egyébként megillet — a két éven belül tényleg megköttetett, csupán az a körülmény, hogy annak Írásba foglalása nem is a szerződő felek hibájából, hanem a betartandó körülményes és hosszadalmas formaságok és hivatalos eljárások miatt a két év elteltével történik meg, a mentesség megtagadására okul nem szolgálhat, mert ezáltal annak a célnak elérése akadályoztatnék meg, amely célból a törvény alkottatott. 5. Az 1907 : III. t.-c. 1. §-ában biztosított illetékmentesség a kedvezményben részesített cég által harmadik személytől felvett kölcsönről kiállított okiratra, valamint annak telekkönyvi biztosítása esetén a bekebelezési illetékre nem terjed ki. (A m. kir. közigazgatási bíróság 14495/1916. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok : A szabváuyi iratok szerint a 2100 K bejegyzési illeték csak B. & Comp londoni cég terhére és nem a L. I. budapesti cég terhére szabatott ki. A panaszolt végzéssel tehát közigazgatási uton szabálytalanul köteleztetett utóbb nevezett budapesti cég mint felebbezö fél másodfokban az illeték megfizetésére. Az illeték törlésére irányuló része a panasznak azonban alaptalan, mert az 1907. évi III. t.-c. alapján nyert kedvezmény kivételes jogszabályként szorosan magyarázandó s csak a gyári telkek és épületek, valamint n '.ok tartozékát képező gyári gépeknek megszerzéseért, bérbevételéért és átíratásáért, valamint a bérleti jog bejegyzéseért járó illetékek, az illetókegyenérték, s a részvénytársaságok és szövetkezeteknél a megalakulással és esetleg a társulati tőke megnagyobbításával valamint a részvények és elsőbbségi kötvényeknek kibocsátásával járó szerződések s ezekkel kapcsolatban kiállított egyéb okiratok és a részvények és elsőbbségi kötvények, úgyszintén a szövetkezeti üzletrészek befizetésére vonatkozó jogügyletek és ezekre vonatkozó okiratok, valamint az e célból eszközölt vagyonátruházások után járó illetékek alóli mentesség lévén a felhívott törvény által biztosítva ; ez a kedvezmény nem terjed ki a társaság által harmadik személytől felvett köl csön zálogjogi bejegyzésétől jáió illetékre. 6. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok az alkalmazottaik özvegyei és árvái részére kifizetett nyugdíjak után járó nyugta bélyegilletéket nem tartoznak készpénzben befizetni. (A m. kir. közigazgatási bíróság 21135/1916. P. sz, ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyt ád és a panaszos által befizetett 24 korona panaszos javára leendő szabályszerű visszafizetését elrendeli. Indokok: A Dijj. 8Ü. tét. VIII. pontja értelmében a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok csupán a szolgálatukban álló hivatalnokok és szolgák illetményei után járó nyugtabélyeg illetéknek megfelelő összegeket tartoznak a kir. adóhivatalba beszállítani, ellenben ily rendelkezés az alkalmazottak özvegyei vagy