Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - Az ingatlanok értékelésére vonatkozó új szabályok

Illetékügy. — Joggyakorlat. A fél által megnevezett ellenőrző szakértőnek jogában áll ellenvéleményét a bizottság elnökének írásban átadni, aki azt a becslési jegyzőkönyvhöz csatolja. 9. §. A bizottság elnöke a becslési jegyzőköuyvet az összes iratokkal együtt a kir. pénzügyigazgatósághoz beterjeszti. A kir. pónzügyigazgatóság a becslési jegyzőkönyvet az összes iratokkal együtt az illeték kiszabása végett a kir. adóhivatalnak (állam* pénztárnak) megküldi Ha azonban a kir. pénzügyigazgatóság az eljárást alaki szempontból nem tartaná megfelelőnek, hiánypótlást, — esetleg új becslési eljárást rendelhet el. 10. §. A kir. adóhivatal (állampénztár) a kir. pénzügy igazgatóság által megküldött becslési jegyzőkönyv vétele után az illetéket szabályszerűen előírja (T. 4. § utolsó bekezdése) és amennyiben az illetéket §, hatósági szakértői becslés útján megállapított érték alapul vételével szabta volna ki, ezt a körülményt a kiállítandó fizetési meghagyás jegyzet jovatában megjegyzi azzal, hogy a fél a kiszabás ellen a törvényben megállapított jogorvoslatokkal élhet. III. Vegyes intézkedések. 11. §. Az a becslő, aki a becslés alkalmával a kir. kincstárt szándékosan vagy vétkes gondatlanságból megkárosítja — azonfelül, hogy a fennálló jogszabályok értelmében a kir. kincstár irányában kártérítéssel tartozik — elveszti a jelen §. utolsó bekezdése szerint megillető díját vagy díjának megillető részét. Hogy a becslőket mennyi díj illeti meg, azt a 42.600/1914. számú igazságügyminiszteri rendelet 21. §-ának első bekezdésében foglalt meghatalmazás alapján kiadandó belügyminiszteri rendelet, Horvát-Szlavonországokban pedig a kiadandó báni rendelet állapítja meg. IV. Záró rendelkezések. 12. §. A becslésről készült jegyzőkönyvek bélyeg- és illetékmentesek. 13. §. Ez a rendelet a T. II. fejezetében foglalt rendelkezésekkel egyidőben 1917. évi január hó 1-ső napján lép életbe. JOGGYAKORLAT. 1. Ha kétségkívül bebizonyítható, hogy az okirat I. példányát szabályszerűen bélyegezték, a többi példány után fokozatos illeték abban az esetben sem követelhető, ha ezeknek a példányoknak a bély. és ill. szab. 55. §-a értelmében való bemutatását elmulasztották is. {A m. királyi közigazgatási bíróságnak 20117] 1916. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak részben helyet adva a panaszosok által fizetendő illetéket 3 koronában állapítja meg és az előírt illetéktöbbletnek törlését elrendeli. Indokok: A kir. pénzügyigazgatóságnak panaszolt végzésével is fentartott 45 K egyszeres illetéket és 45 K bírságot azért Írták elő a panaszosok terhére, mert a panaszosok mint bérbeadók és a cég közt 1911. évi április hónapban, a városi Bazár épületben levő egyik üzleti helyiségének évi 2240 K bér mellett 6 évre megkötött Il-ik eredeti példányára semmiféle bélyeg 36