Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A háztartás szerint való adózás

Vargha: A háztartás szerint való adózás. Hiánya azonban itt a törvénynek, hogy nem intézkedik arra az esetre, mikor csak a feleségnek van Magyarországon adó alá vonható jövedelme, pl. egy külföldön élő idegen állampolgár feleségének Magyarországon fekvő ingatlanból eredő jövedelme. Adott esetben a közigazgatási bíróság már kimondotta, hogy ilyenkor a feleség önálló adózó, s határozata bizonyára megfelel az igazságnak és a törvény hézagát helyesen töltötte ki. A törvény a közös háztartáshoz tartozó többi tagokat nem sorolja fel tüzetesen. Fel- és lemenőket, oldalrokonokat stb. említ. Ez a szövegezés kétségkívül nagyon pongyola és még számos vitára fog alkalmat adni. A végrehajtási utasítás ebben az irányban némi útbaigazítást ad, amennyiben azt mondja, hogy a közös háztartáshoz csupán a férj, feleség, ezek felmenői, lemenői, vő, meny és az oldalrokonok tartoznak. Azonban ez a meghatározás is hiányos, amennyiben egyáltalán nem ad felvilágosítást arról, hogy az oldalrokonok hányadik fokig tartoznak a közös háztartáshoz. Annyit azonban az utasításból és a törv. 3. §-ának utolsó bekezdéséből meg lehet állapítani, hogy a közös háztartáshoz csak a rokonokat lehet számítani. Kétes lehet azonban az is, vájjon csak a családfő oldalrokonai, vagy az egyes tagok, pl. a feleség, vagy a meny oldalrokonai is ide számíthatók-e ? A közös háztartáshoz tartozó jövedelme általánossságban, rendszerint a családfő jövedelméhez számítandó. A törvény azonban itt is számos kivételt tesz. Az első kivétel, ha az ily jövedelem nem kerül a háztartás fejének rendelkezése alá. A vélelem azonban mindig az, hogy a jövedelem a háztartás fejének rendelkezése alá kerül, s az ellenkezőt a fél tartozik bizonyítani. Jogi szempontból a kérdés igen egyszerű, a gyakorlatban azonban bizonyára igen sok nehézséget fog okozni, mert az ilyen életviszonyokat a legritkább esetben szabályozzák irott szerződésekkel. Még több bajt fog okozni a képviselőház pénzügyi bizottsága által a törvénybe felvett és a képviselőház által elfogadott másik kivétel, t. i. az az eset, ha a háztartás fejének rendelkezése alá kerülő jövedelem nem nagyobb, mint amennyibe az eltartott családtagnak ezen tartásdíja kerül. A képviselőház bizottságainak tárgyalásairól feljegyzések nincsenek, a jelentés pedig, amely a módosításokat indokolná, rendesen igen szűk szavú ós épen ezt a pontot egyáltalán nem világítja meg. Pedig ezt a rendelkezést már a hadiadó kivetésénél eddig is több izben kellett magyarázni és pedig rendesen olyan esetekben, amikor ennek alkalmazásától meglehetős nagy jövedelmek adóköteles volta vált vitássá. Vitatták ugyanis, hogy a kiskorúnak az anya rendelkezése alá kerülő, mondjuk 18.000 K jövedelme az illető társadalmi állásához mért eltartásához szükséges, az anya azt gyermekének tartására, ruházására, taníttatására és utazásaira, stb. teljesen elköltötte, s így az anya rendelkezésére abból mi sem maradt, igen lényeges volna tehát tudni, mit akart a törvény tartásdíj alatt érteni. A közigazgatási bíróság már ismételten kimondotta, hogy a szórakozás a, cselédségre, utazásokra, sőt a neveltetésre fordított kiadásokat sem lehet tartásdíjnak tekinteni. Sőt olyan felfogás is nyilvánult, hogy 8