Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 7. szám - A képviselőház módosításai az adójavaslatokon

Egyenesadók — Joggyakorlat. 43. Ha a férj az adó kivetése előtt meghal, s a hagyaték, mint külön kezelt vagyon tömeg kerül adó alá, ehhez a vagyontömeghez az özvegy saját vagyonának jövedelme hozzá nem számítható. (A magyar királyi közigazgatási bíróság 3989/1916. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak részben helyet ad, s a hagyaték terhére az adót 730 koronában állapítja meg. Indokok: Az 1909. évi X. t.-c. 3. §-a szerint az adókötelesnek jövedelméhez számítandó az a jövedelem, mely a vele közös háztartásban élő feleséget megilleti, és a feleség önállóan adózik, ha a házastársak között a házassági életközösség tartósan megszűnik, s a nő vagyonát nem a férj kezeli. Ezekből nyilvánvaló, hogy ha a házasság a férj halála következtéban megszűnik, a nő az ő jövedelmére nézve külön adó alanynyá válik, és a férj hagyatéka adóalanyként felvétetvén, ennek adóalapjához az özvegy saját vagyonából való jövedelme hozzá nem számítható. S minthogy úgy a kincstári javaslatból mint az örökösödési bizonyítvány tartalmából az tűnik ki, hogy a brassói ház nem elhalt A. K., hanem a felesége tulajdonát képezte, s ennek közös használata is a férjnek 1915. évi májusban történt elhalálozásával megszűnt: joggal vitatják az örökösök, hogy ennek 5690 korona 90 fillérben felvett jövedelme az adóalapból levonassék. 44. Az adó akkor is egyedül a férj — illetve a háztartás fejének terhére vetendő ki, ha az alapjául szolgáló jövedelemben a feleség, illetve a közös háztartásban élő tagok jövedelme is bennfoglaltatik. (A m. kir. közig, bíróság 2715111915. és 1699/1916. P. sz. ítélete.) L A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet ad s panaszost a jövedelemadó fizetésének terhe alól felmenti. Indokok : Az adókivetési eljárásra vonatkozó iratokban s magában az adófelszólamlási bizottság határozatában is L. I. és neje jövedelmi adójáról tétetik említés. Az ebben nyilvánuló felfogás téves, mert az 1909. évi X. törvénycikk 3. § a valamint a végrehajtási utasításnak is 3. §-a értelmében közös háztartásban élő házastársaknál adóköteles : a férj, mint a házastárs feje, az adó az ő nevére vetendő ki, jövedelméhez azonban feleségének jövedelme is hozzászámítandó lévén. Ehhez képest a királyi közigazgatási bíróság a kérdéses adót csupán a férj L. I. terhére kivetettnek tekinti. II. A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak annyiban helyet ad, hogy a panasz tárgyává tett határozatot feloldva, az adófelszólamlási bizottságot új határozat hozatalra utasítja. Megokolás : Az adófelszólamlási bizottság határozott anélkül, hogy az 1909. évi X. törvény 58. és 59. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően mindazokat a ténykörülményeket földerítette volna, amelyeknek ismerete a jövedelem helyes és a valóságnak megfelelő felbecsüléshez okvetlen szükséges. Nevezetesen: Az 1909. évi X. törvény 3. §-ának rendelkezése szerint : az adóköteles jövedelméhez a közös háztartáshoz tartozó tagoknak jövedelmét rendszerint hozzá kell számítani és ily módon kell a háztartás fejét megadóztatni, a panasz 342