Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 7. szám - A képviselőház módosításai az adójavaslatokon

Egyenes adók. — Joggyakorlat. tárgyává tett határozatból azonban nem tűnik ki, hogy ki a háztartás feje s ebből kifolyóan, hogy ki a jövedelmi adó alanya és mi alapon vettetett ki ugyanaz a jövedelmi adó két személyre, amely eljárás különben is a jövedelmi adó természetével ellenkezik. 45. A férjével közös háztartásban élö nő terhére jövedelemadó kivetésének helye nincs. (A m. kir. közigazgatási bíróság 455611916. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet adva, a panaszost a jövedelmi adó és a pótlék megfizetésének kötelezettsége alól fölmenti. Megokolás: Az adófelszólamlási bizottság minden részletezés és megokolás nélkül a panaszosra 29.511 korona jövedelem után vetette ki a jövedelmi adót. A nem vitás tényállás szerint a panaszos férjezett nő, aki férjével Budapesten házassági életközösségben él és így az 1909. évi X. törvény 3. §-a értelmében a jövedelmi adónak alanya nem lehet, minélfogva a rendelkező rész szerint kellett határozni. Ez az ítélet természetesen nem állja útját annak, hogy a panaszos jövedelme férje jövedelmének megállapításánál számításba ne e vétessék. 46. Az 1909. évi X. t,-c. 6. §-ában elrendelt arányszámításnak nincs helye, ha ezzel a számítással kisebb adóösszeg járna, mint a mennyi az adómentes jövedelem nem létében csupán az adóköteles jövedelem után volna fizetendő. (A m.kir. közigazgatási bíróság 724/1916. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok : A fizetendő adó a követeit 715 korona 97 fillér helyett helyesebben 730 koronában lett volna megállapítandó és így a kifogásolt adó összegszerüleg nem sérelmes a panaszosra, mert a 20.107 korona 97 fillér adóköteles jövedelem után 730 korona adó jár; a 400 korona szolgálati járandóságnak, mint adómentes jövedelemnek a 20.107 korona 97 fillér adóköteles jövedelemhez való hozzáadásával pedig a 730 korona adótétel nem emelkedik, vagyis az adómentes és adóköteles jövedelem együttes összege után sem követelhető több adó, mint a mennyi csak az adóköteles jövedelem után jár. A fenforgó esetben tehát az adónak az 1914. évi XLYI. t.-c. 11. §-ában s illetőleg az 1909. évi X. t.-c. 6. §-ában körülírt arányszámítás alkalmazásával való megállapításának nem lehet helye, mert ily módon a csak tisztán az adóköteles jövedelem után járó adóösszeg csökkentetik, holott a felhívott törvényszakaszok rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy azoknak célja az adóköteles jövedelem után az 1909. évi X. t.-c. 24. §-a értelmében követelhető adóösszeg emelése volt, mert akkor a midőn a törvény az adóköteles és adómentes jövedelem együttes összegének figyelembevételével, tehát az adóköteles jövedelem öszszegét meghaladó magasabb alapon rendeli az adót megállapítani, kizártnak kell tekinteni azt, hogy az adóköteles jövedelem után fizetendő adó akkor is az 1914. évi XLYI. t. cikk 11. §-ában és az 1909. évi X. t.-c. 6. §-ában körülírt arányszámítás mellett állapíttassék meg, ha az adómentes jövedelem a tisztán az adóköteles jövedelem után követel343 84«