Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 7. szám - A képviselőház módosításai az adójavaslatokon

Egyenesadók. — Joggyakorlat. ladja-e a 20.000 K-át, hanem az, hogy az egyes tagok jövedelme a társaság jövedelméből reájuk eső rész hozzászámításával az említett összegen felül van-e. Minthogy a megállapítás szerint a panaszosok egyikének összjövedelme sem haladja meg a 20.000 K-át, nyilvánvaló hogy a jövedelemadóval törvényellenesen rovattak meg. 41. Ha a férjével közös háztartásban élő feleség jövedelmét férje rendelkezésére nem bocsátja is, ez a jövedelem is a férj jövedelméhez számítandó. (Am.kir. közigazgatási bíróság 25489/1915. P. sz. Ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Megokolás : A panasz egyedül az ellen irányul, hogy az adófelszólamlási bizottság a panaszos jövedelméhez számította feleségének a jövedelmét is. A panaszos azért tartja sérelmesnek ezt az eljárást, mert a felesége vele közös háztartásban él ugyan, de az ö jövedelme a panaszos rendelkezése alá nem került soha. Ez a körülmény azonban a feleség jövedelmének az adóalaphoz való hozzászámítása szempontjából közömbös. Az 1909. évi X. törvény 3. §-a szerint ugyanis : az adókötelesnek jövedelméhez az a jövedelem is hozzászámítandó, mely a vele közös háztartásban élő feleségét megilleti. E hozzászámításnak csak abban az egy esetben nincs helye, ha a házastársak között a házassági életközösség tartósan megszűnik, és ez esetben is csak akkor, ha a nő vagyonát már nem a férj kezeli. Minthogy azonban panaszos és a felesége között a házassági életközösség nem szűnt meg, az adófelszólamlási bizottság az adóköteles jövedelméhez törvényes alapon számította hozzá a feleséget megillető jövedelmet. 42. A férjével közös háztartásban élő nőnek jövedelme után akkor is a férj adózik, ha ennek egyéb adóköteles jövedelme nincs is. {A m. kir. közigazgatási hír ság 2348/1916. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Megokolás: Nem lehetett a panasznak helyet adni az adófelszólamlási bizottság határozatában foglalt okokon felül még azért sem, mert az 1914. évi XLVL t.-cikkel a 20.000 K-át meghaladó összjövedelmekre nézve életbeléptetett 1909. évi X. t.-c. 1. §-a értelmében a magyar állampolgárok összes jövedelmeik után kötelesek jövedelmi adót fizetni, ha a magyar szent korona országai területén laknak vagy itt rendes lakásuk van, — ugyanazon törvény 3. §-a értelmében pedig az adókötelesnek jövedelméhez az a jövedelem is hozzászámítandó, mely a vele közös háztartásban élő feleségét megilleti, s a feleség csak akkor adózik önállóan, ha a házastársak között a házassági életközösség tartósan megszűnik és ez esetben is csak akkor, ha a nő vagyonát már nem a férj kezeli. Miután a panaszos nem igazolja — s nem is állította, — hogy közte és felesége között a házassági életközösség tartósan megszűnt, azon a címen, — hogy az ő saját jövedelme az 1914. évi XLVL t.-c. 11. §-a értelmében a törvény szempontjából adómentes, — a fentebb idézett törvényszakaszok rendelkezéseihez képest nem is igényelheti, hogy a jövedelmi adófizetés kötelezettsége alól saját személyére nézve felmentessék. 341 2Í