Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 7. szám - A képviselőház módosításai az adójavaslatokon

Mátyás : A képviselőház módosításai az adójavaslatokon. erőssé váltát követő 15 nap alatt egy összegbea válik esedékessé. Arra, hogy az a) ós b) alatti esetekben hogyan kell az adót lefizetni, a javaslat nem tartalmaz rendelkezést, ennek folytán fel kell tennünk, hogy ugyanúgy történik, mint eddig, vagyis a kivetett adót az 1917., 1918. és 1919. évekre elosztva kell lefizetni. A javaslat eme szakaszával kapcsolatban több fontos kérdés vár megoldásra. Az első az, hogy mit kell itt «helyesbítés» alatt érteni ? itt a helyesbítés valóságos új kivetést jelent. Ha valakire nézve a pénzügyi hatóság bármilyen módon (tehát a hadinyereségadó vagy jövedelmi adó megállapítása alkalmával szerzett adatok alapján is) igazolja, hogy a keresete a háború folytán emelkedett, új szabályszerű adókivetésnek van helye. Tehát itt nem az adónak az üzleti terjedelem nagyságához való arányosításáról, hanem a kereset nagyságának megfelelő módon való kivetéséről van szó. A második kérdés, amely felmerül, az, hogy milyen kereset után kell kivetni az adót? Itt ugyanis a háború folytán megnövekedett keresettel állunk szemben; az a kérdés merül tehát fel, hogy az új kivetés felöleli-e az egész keresetet, vagy pedig csak a megnövekedett részét. Véleményünk szerint az új kivetésnek csak a kereset megnövekedett részére kell kiterjednie. E magyarázatra magának a javaslatnak a szövege is támpontot nyújt. A szakasz első bekezdésének «az így megállapított többletet akkor is tartoznak fizetni» szavai, valamint a második bekezdésnek «a háború folytán elért többkeresetük után pótlólag megóvandók» szavai kétségen kívül arra engednek következtetni, hogy e szakasz értelmében új kivetésnek csak a keresetnek a háború folytán megnövekedett részére van helye. Ennek a megállapításnak az adózó szempontjából való jelen tősége akkor tűnik ki, ha választ adunk a harmadik kérdésre, t. i. arra, hogy e szakasz szerinti adókivetésnek milyen kulcs szerint kell történnie ? A javaslat szövege teljes kétségben hagy eziránt, ugyanis nem ad fölvilágosítást arra nézve, vájjon a megnövekedett keresetre 10%-os adót kell-e kivetni, vagy pedig akkora adót, amekkorát az ilyen keresettel bírókra a régi gyakorlat alapján vetettek ki. A pénzügyminiszter a képviselőházi vita folyamán kijelentette, hogy a háború folytán megnövekedett keresetekre az adót a 10%-os kulcs alkalmazásával fogják kivetni, mert «itt arról van szó, hogy egyesek igen nagy olyan jövedelmekre tettek szert, amelyeknek különleges megadóztatása nagyon indokolt.» Tehát nem közömbös az, hogy új adókivetés alá az egész kereset vagy pedig csak a megnövekedett része kerül. Az előbb kifejtettek után arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ha valakinek az 1914., 1915. vagy 1916. években a keresete a háború folytán emelkedett, a keresetnek azon része után, mely megfelel az előző három évi kereset átlagának — ha csak a 2. §. szerinti helyesbítés szüksége nem forog fenn, amit alább tárgyalni fogunk — megmarad a régi (tehát nem 10%-os alapon kivetett) adó, a megnövekedett része után pedig 10%-os adót fognak kivetni. A javaslatnak ezt a szigorú rendelkezését a képviselőház enyhítette. Az enyhítésre szükség is volt, mert ha a javaslat eredeti szövegében megmarad, a rendelkezése nem lett volna más, mint a 338