Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 7. szám - A képviselőház módosításai az adójavaslatokon

Mátyás: A képviselőház módosításai az adójavaslatokon.. kereskedőkre ós iparosokra kivetett hadinyereségadónak 10%-os kereseti adóval és az ez után járó pótadókkal való súlyosbítása. Az enyhítésre nézve Hegedűs Lóránt a javaslat parlamenti előadója Návay Lajos indítványa folytán a következő módosítást nyújtotta be a részletes tárgyalás során: «Ha a jelen szakasz szerint jogerősen megállapított adóalapban a háború folytán emelkedett olyan kereset is foglaltatik, amely a hadinyeresógadóról szóló törvény alapján jogerősen szintén meg lett adóztatva és ha ezt az adóköteles fél elfogadhatólag igazolja, a fél kérelmére a jelen szakasz alapján kivetett kereseti adó fele, de csak a hadinyereségadó erejéig, törlendő.» E módosítás jelentőségére más alkalommal még vissza fognak térni, itt csupán még azt kell kiemelnünk, hogy az ily módon törölt kereseti adó után természetesen pótlékokat sem kell fizetni. A helyzet tehát az lesz, hogy akinek a háború folytán a keresete emelkedett, a többkereset után fizetni fogja az egész hadinyereségadót és e többkereset után kivetett 10%-os kereseti adónak felét az ezután járó pótlékokkal együtt. Még egy kérdés van hátra, amelyet meg kell világítanunk, amelyre már fentebb is céloztunk. Ez az, hogy milyen kapcsolat áll fenn a javaslat 2. és 4. szakasza között? Vagyis mi történik abban az esetben, ha valakinek a kereseti adója a legutolsó kivetés alkalmával aránytalanul lett megállapítva, vagy (esetleg: és) üzletének terjedelme azóta változott és egyszersmind keresetének a háború folytán való emelkedése is megállapítható? Véleményünk szerint ebben az esetben mindkét szakasz szerinti eljárásnak helye van, tehát először helyesbíteni kell a fél adóját úgy, amint fentebb kifejtettük, és azután a mutatkozó többkereset után kell megállapítani a 10%-os adót. Az ilyen esetekben üt ki legkirivóbban a kereseti ado kétoldalúsága: az első eljárás során mint hozadéki adóval kell vele bánni, a másodikban pedig mint jövedelemadóval. Egy példán kívánjuk a véleményünk szerint ilyen esetekben követendő eljárást bemutatni. A példa olyan, amely az elképzelhető legkomplikáltabb esetet tárja fel, hogy az egyszerűbb esetekben az eligazodás könnyebb legyen. Példa: Valakinek a legutolsó adókivetésnél megállapított kereseti adója 200 korona, a többi ugyanazon vagy hasonló foglalkozású és azonos üzleti terjedelemmel bírók adója azonban 300 korona; üzletének terjedelme a legutolsó kivetés óta emelkedett, és most akkora, mint azoknak, akikre 400 korona kereseti adót vetettek ki; keresete a háború folytán szintén emelkedett pl. 10.000 koronával. Ebben az esetben véleményünk szerint a következő eljárást kell a javaslat szerint követni: Először ki kell igazítani az aránytalanul kivetett 200 korona adót 300 koronára, azután ezt fel kelf emelni a megnövekedett üzleti terjedelemnek megfelelően 400 koronára. Ez a 400 korona változatlanul marad, a 10.000 korona többkereset után azonban kivetnek 10%-os, vagyis 1000 korona kereseti adót, amelynek felét azonban töröltetheti. Fizetni fog tehát 400-[-500 = 900 korona kereseti adót három éven át. Hogy adókivető hatóságaink milyen módon fogják ezt a pár szakaszból álló, de amint e rövidre fogott fejtegetésből is kitűnik, 339