Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 7. szám - A képviselőház módosításai az adójavaslatokon

Mátyás: A képviselőház módosításai az adójavaslatokon. 7. az adó a legutolsó kivetés alkalmával a többi adózók adó­jához viszonyítva alacsonyan volt megállapítva és az üzlet terje­delme azóta emelkedett: a pénzügyigazgatóság kérheti az adónak olyan összegre való felemelését, amely egyenlő az ugyanazon vagy hasonló foglalkozást űző olyan adózók adójával, akiknél az üzlet terjedelme a legutolsó kivetés alkalmával akkora volt, mint amek­korára a helyesbítést kérő fél üzletének terjedelme azóta emelkedett; 8. az adó a legutolsó kivetés alkalmával a többi adózók adó­jához viszonyítva magasan állapíttatott meg és az üzlet terjedelme azóta emelkedett: a fél kórheti a legutolsó kivetés során megállapí­tott adónak olyan összegre való leszállítását, amely egyenlő legyen az ugyanazon vagy hasonló foglalkozást űző olyan adózók adójával, akiknél az üzlet terjedelme a legutolsó kivetésnél körülbelül egyenlő volt a helyesbítést kérő fél üzletének terjedelmével, viszont a pénz­ügyigazgatóság kérheti az így helyesbített adónak olyan összegre vaió felemelését, amely megfelel az ugyanazon vagy hasonló foglal­kozást űző olyan adózók adójával, akiknél az üzlet terjedelme a leg­utolsó kivetés alkalmával akkora volt, mint amekkorára a helyesbí­tést kérő fél üzletének terjedelme azóta emelkedett. 9. az utolsó eset az, hogy az adó a legutolsó kivetés alkalmá­val a többi adózók adójához viszonyítva alacsonyan állapíttatott meg és az üzlet terjedelme azóta csökkent; ez éppen fordítottja az előbbi­nek, vagyis ebben az esetben a pénzügyigazgatóság kérheti a leg­utolsó kivetés során megállapított adónak olyan összegre való fel­emelését, amely egyenlő legyen az ugyanazon vagy hasonló foglal­kozást űző olyan adózók adójával, akiknél az üzlet terjedelme a leg­utolsó kivetésnél körülbelül egyenlő volt a helyesbítést kérő fél üzletének terjedelmével, viszont a fél kérheti az így helyesbített adónak olyan összegre való leszállítását, amely megfelel az ugyan­azon vagy hasonló foglalkozást űző olyan adózók adójával, akiknél az üzlet terjedelme a legutolsó kivetés alkalmával akkora volt, mint amekkorára a helyesbítést kérő fél üzletének terjedelme azóta csökkent. A törvényhozó szándéka tehát kettős: egyrészt az, hogy az ugyanazon vagy hasonló foglalkozást űzők adója, ha üzletük terje­delme egyenlő nagy, szintén egyenlő legyen, másrészt pedig, hogy akinél az üzlet terjedelme a háború ideje alatt változott, ugyan­akkora adót fizessen, mini amekkorát a legutolsó kivetés alkalmával kivetettek volna rá, ha üzletének terjedelme már abban az időpont­ban ugyanakkora lett volna, mint amekkorára a háború ideje alatt csökkent vagy emelkedett. Nem kell tehát az adózóknak attól tarta­mok, hogy üzletük terjedelmének emelkedése esetén 10%-os adóval fognak megrovatni, mert hiszen a hasonló terjedelmű üzlettel bíró ugyanazon vagy hasonló foglalkozást űzők adóját sem a tényleges kereset 10%-ában állapították meg. Vagyis a javaslat mintegy szentesíti az eddigi adókivetési gyakorlatot, amely a 10%-os adó­kulcs alkalmazását teljesen mellőzte. Mind ez a szűkszavú javaslatból nehezen olvasható ki, pedig fontos, hogy az adózóközönség tisztában legyen jogaival. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a pénzügyi hatóság minden alkalmat meg fog ragadni 335

Next

/
Oldalképek
Tartalom