Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 7. szám - A képviselőház módosításai az adójavaslatokon

Mátyás: A képviselőház módosításai a: adójaoaslalokon. arra, hogy az adó felemelését kérje, ennek következtében az adózóknak is tisztában kell lenniök azzal, hogy mikor van joguk adójuk mérséklését kérni. Különös fontossága van ennek a fent említett 8. és 9. pont alatti esetekben, amikor a pénzügyigazgatóság az adó felemelését, a fél pedig a leszállítását kórheti. Ebben az esetben a felek jól teszik, ha a mérséklést kérő jogukkal élnek, mert nem lehetetlen, hogy az ez alapon történő leszállítás mérve esetleg egyenlő a pénzügyigazgatóság által kért emelés mérvével és így végeredményben az adó felemelése nem fog bekövetkezni. Az adókötelezett a 2. §. eseteiben kedvezőbb helyzetben van, mint a pénzügyi hatóság, mert inkább van módjában az üzlet terjedelmének változását igazolni, mint a pénzügyi hatóságnak. Hogy milyen ismérvek alapján lesz megállapítandó az üzlet terjedelme és mit kell az üzleti terjedelem változása alatt érteni, azt a javaslat nem állapítja meg; ezekre a kérdésekre minden valószínűség szerint a végrehajtási utasítás fog választ adni. Itt két dologra kívánjuk még a figyelmet felhívni. Az egyik az, hogy a javaslat csak az üzlet terjedelmének lényeges csökkenése vagy emelkedése esetén engedi meg az adó helyesbítését. E megszorítás jelentőségére nézve addig, amíg az előbbi kérdésekre nem kapunk választ, közelebbit most még nem lehet mondani. A másik pedig a javaslatnak a pénzügyi hatóságokhoz intézett, az a tilalomszerű utasítása, hogy az adó helyesbítését nem kívánhatják «a hadinyereségadó és a jövedelemadó kivetése alkalmával a fél által adott vallomás, illetőleg másként beszerzett adatok alapján, vagy azon a címen, hogy az adóköteles fél keresete nagyobb, mint az az összeg, amely az adó kivetése alkalmával alapul lett véve.» Vagyis, ha pl. valakinek a háború előtt 10.000 korona keresete volt, a legutolsó kereseti adó kivetésénél azonban nem 10%-át, 100O koronát, hanem csak 200 korona adót vetettek ki reá, és ha most a hadijövedelmi adó vagy hadinyereségadó kivetésekor megállapítanak nála pl. 20.000 korona jövedelmet, a pénzügyigazgatóság ezen az alapon nem kérheti az adó felemelését, hanem csak akkor, ha a fél üzletének a terjedelme növekedett ós ezt a pénzügyigazgatóság bizonyítani tudja. Viszont ha olyan eset fordulna elő, hogy az üzlet terjedelme növekedett, a fél keresete pedig ennek dacára csökkent, az adó felemelését a pénzügyi hatóság mégis kórheti. A javaslat 2. §-a szerinti adóhelyesbítésnél tehát teljesen figyelmen kívül marad az, hogy az adóköteles fél keresete emelkedett-e vagy csökkent, a lényeg az, hogy az adó eredetileg arányosan lett-e kivetve, és hogy az üzlet terjedelme változott-e azóta? Ennek magyarázata az, hogy a törvényhozó a javaslat második szakaszában a kereseti adót teljesen mint hozadéki adót fogja fel és abból a feltevésből indul ki, hogy az ugyanabba, vagy hasonló foglalkozásokba tartozó, egyenlő nagyságú üzleteknek a hozadéka ugyanakkora. Ez a feltevés a hozadéki adóknál, amelyeknél nem lehet figyelembe venni az adóköteles fél személyes tevékenységének hatását, általában helyes. Nem is lehetett volna a kereseti adónak a Hegedűs Lóránt által régóta követelt úgynevezett megkövesítését másképpen megvalósítani, mint hogy tiszta hozadéki adóvá alakítjuk át, amely az 336