Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 7. szám - A képviselőház módosításai az adójavaslatokon

Mátyás: A képviselőház módosításai az adójavaslatokon. téve annak, hogy kereseti adójuk megállapításánál ezt a jövedelmet veszik alapul és~ ezt adóztatják meg a 10%-os adóval. Ez az államkincstár érdekében sem lett volna célszerű, mert az adózók ismervén azt a veszélyt, amely reájuk a kereseti adó kivetésénél vár, a jövedelmi- és hadinyereségadó kivetésénél igyekeztek volna maguktól ezt elhárítani. Már pedig az állami szükségletek fedezése végett is sokkal nagyobb fontossága van annak, hogy a jövedelmi adónak már első kivetésénél is az adózók jövedelme lehetőleg a valósághoz hiven állapíttassék meg és a jövedelmi adónál ne ismétlődjék az a gyakorlat, amely a kereseti adó eddigi kivetéseit jellemezte. Ezenkívül minthogy a jövő évben két új adó, a hadinyereség- és vagyonadó, továbbá a 10.000 koronán felüli jövedelmekre kiterjesztett jövedelmi adó is kivetésre kerül, nem lett volna helyes a pénzügyi és adókivető-bizottságokat még a kereseti adó kivetésével is megterhelni. E szempontok mérlegelése alapján kellett úgy rendelkezni, hogy az 1916. évre megállapított III. osztályú kereseti adó további három évre újabb kivetés nélkül érvényben marad. Ezt az elvet azonban a javaslat sem eredeti, sem végleges szövegében nem viszi következetesen keresztül, mert lehetőséget nyújt a már megállapított kereseti adónak egyrészt a helyesbítésére, másrészt újabb kivetésére. Ezt a két esetet nagyon élesen meg kell különböztetnünk egymástól, mert a helyesbített adó kulcsa egészen más, mint az újonnan kivetett adóé. Vájjon a gyakorlatban is keresztül vihető lesz-e ez a megkülönböztetés, azt most nagyon nehéz megitélni, mindenesetre szükséges, hogy a végrehajtási utasítás megfelelő módon segítségére legyen az adókivető hatóságoknak. A magunk részéről már most kénytelenek vagyunk annak az aggodalomnak kifejezést adni, hogy ez a szétválasztás a gyakorlatban nagy nehézségekbe fog ütközni, mert már a megkülönböztetésnél követendő elvi szempontok felállítása is nem minden kétség nélkül jár. A következőkben a javaslatot végleges szövegében fogjuk ismertetni, mert csak így válhatnak érthetőkké azok a módosítások, amelyek a képviselőházi tárgyalás során a javaslaton történtek. 1. A kereseti adó (az 1913. évi kivetések, esetleg a későbbi időszakos kivetések alkalmával az 1916. évre megállapított kereseti adó) helyesbítése. A kereseti adó helyesbítését úgy az adókötelezett, mint a pénzügyi hatóság a következő esetekben kérheti: a) ha a fél adóköteles foglalkozásának terjedelme az 1916. évi adó megállapítása idején elért terjedelemmel szemben lényegesen csökkent: b) ha a fél adóköteles foglalkozásának terjedelme az 1916. évi adó megállapítása idején elért terjedelemmel szemben lényegesen emelkedett: és c) ha az adó más ugyanazon vagy hasonló foglalkozást űzők adójával a foglalkozások terjedelmének figyelembevételével arányban nem áll. Ezek alapján a helyzet a gyakorlatban úgy fog alakulni, hogy a fél az adó helyesbítését akkor fogja kérni, ha üzletének terjedelme csökkent, vagy ha adója a többi adózók adójánál nagyobb. 383