Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 3. szám - Az egyenes adók reformja Magyarországon 2. [r.] A házadó

EGYENES ADÓK Az egyenes adók reformja Magyarországon. Irta Fellner Frigyes dr. > II. A házadó. Az adóreform a házadórendszert alapjaiban nem változtatta meg, hanem csak annak kereteiben az adóteher arányosabb és igazságosabb felosztását biztosította. Az egész házadórendszert átölelő új házadótörvény (1909: VI. t.-c.) azonban szerves egészet képez, amelyet az adónovella (1912: LIIL t.-c. 1—3. §§.) kiegészít. A házadónál az adóalapot — a reform után is — a házak évi haszonórtéke alkotja (7. §.), amely vagy a bérjövedelem, vagy pedig a lakrészek száma szerint állapittatik meg. Ehhez képest az új házadótörvény is, a házadónak két nemét különbözteti meg: a házbéradót és a házosztályadót. A régi házadónak nagy fogyatkozása főképen abban rejlett, hogy a házbéradó összehasonlíthatatlanul súlyosabb volt úgy absolute, mint relatíve véve a házosztályadónál.1 A házbéradó és házosztályadó, mely utóbbi amannak csak pótszere, akkor alkalmazható igazságosan, ha egyforma arányban alkalmazkodnak a szolgáltatási képességhez. A régi törvény értelmében ott alkalmaztak házosztály adót, ahol a tényleg bérbeadott lakrészek száma a lakrészek számának felénél kevesebb, itt is csak a tényleg ki nem bérelt lakrészekre nézve; mihelyt felénél több, már általános házbéradót alkalmaztak, tehát öt-hatszorta súlyosabb adót. Egy pár kibérelt lakrésznek több vagy kevesebb volta döntött az adónem alkalmazásánál s így az illető községben vagy városban az adózóknak igen gyakran csaknem a felét terhelték aránytalanúl súlyosabban egy jelentéktelen külső mozzanat bekövetkezése esetén, amely mozzanat (t. i. a bérbeadott lakrészek száma) semmi összefüggésben nincs a szolgáltatási képességgel. Az igazságtalanság elkerülése végett szükséges volt tehát, hogy a házbéradó és házosztályadó 1 A magyar szent korona országaiban ugyanis a házbéradó lakrészenkénti átlaga 13"18 K, a házosztályadóé 3-60 K volt; a házbéradó országos átlaga a házosztályadó átlagánál tehát 266,l°/0-kal nagyobb. V. i. a házbéradó országos átlagban 2ri6-l°/0-kal súlyosabb volt a házosztályadónál. (Id. Egyenesadó-Statisztika. V. köt. 258. lap.) Sok helyen a házbéradó négyszeresen is felülmúlta az ugyanott kivetett házosztályadót. Míg továbbá Debreczen, Komárom, Kecskemét, Szeged, Marosvásárhely, Szabadka, Zombor, Szatmárnémeti, tehát a legvagyonosabb városok felerósze nem esett általános házbéradó alá, addig pl. Kassa, Nagyvárad, Kolozsvár, Győr, stb. 500—600%-kai súlyosabb ház adóterhet viseltek, mert általános házbéradó alá tartoztak. 73 6