Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - Ügyvédi képviselet a pénzügyi hatóságok előtt

Vargha: Ügyvédi képviselet a pénzügyi hatóságok előtt. szükségesnek véli — a szükséges jogorvoslattal úgyis élni fog, a határozatot vagy egyáltalán nem, vagy elkésve juttatja hozzá, vagy az átvétel napjáról nem tájékoztatja pontosan, aminek következménye azután a határidő elmulasztása. Megjegyezzük, hogy a pénzügyi hatóságoknak azt a felfogását, hogy a meghatalmazását nem igazoló ellenjegyző ügyvéd nem követelheti, hogy a határozatot az ő kezéhez kézbesítsék, a közigazgatási bíróság is több határozatában (pl. 18.743/1912. P., 2527/1914. P.) helyesnek és jogosultnak mondotta ki. Az ebből származható kellemetlenségek elkerülése céljából is ajánlatos tehát, ha az ügyvédek a pénzügyi hatósággal szemben is épúgy szükségesnek és kötelezőnek ismerik meghatalmazásuk igazolását, amint pl. a bíróság előtt sem akarnak eljárni anélkül, hogy meghatalmazásukat ne igazolnák. Más természetű az az eljárás, amely már szintén nem egy kellemetlen meglepetésnek volt okozója, s amely abból származik, hogy az ügyvéd a saját felelősségét összetéveszti az általa képviselt félnek a felelősségével. Az 1873. évi IX. t.-c. 7. §-a eddig, az 1914. évi XL1II. t.-c. 54. §-a ezután az ügyvéd első sorban való felelősségét állapítja meg a peres eljárásban lerovandó illetékekért. Ha már most a lerovás elmulasztása miatt kiszabott illetéket az ügyvédtől követelik, nem ritkán tapasztaljuk^ hogy a személyében kötelezett ügyvéd nem a saját nevében él jogorvoslattal, hanem ügyfele nevében, a saját ellenjegyzésével. Minthogy azonban ügyfele terhére még az illeték nem is volt kiszabva, a pénzügyi hatóság a fellebbezést tárgyalás nélkül utasítja vissza, mivel a fellebbezőtől: vagyis a megbízó féltől még, nem is követeltek semmit s így a fellebbezésre nincs is sem oka sem joga. A pénzügyi hatóságnak ez az álláspontja is feltétlenül helyes. A határozatba azonban az ügyvéd természetesen nem nyugszik bele, és most már — okulva a határozatból — ez ellen ad be panaszt, de most már a saját nevében. Most azonban a közigazgatási bíróság utasítja vissza panaszát azért, mert azt a határozatot, amely ellen panasszal él, nem ő ellene bocsátotta ki a pénzügyigazgatóság, hanem ügyfele ellen, ez tehát neki a saját személyében jogsérelmet nem is okozhatott, az ellen ő a saját nevében panasszal élni nem jogosult. így azután a jogorvoslati határidők elmulasztása miatt az illeték jogerős lesz, és azt az ügyvéd megfizetni tartozik akkor is, ha netalán a kiszabás tényleg helytelen volt is. Csak az ügyvédek érdeke tehát, hogy erre a körülményre figyelemmel legyenek és abban az esetben, ha az illeték fizetésére első sorban felelősek, a jogorvoslatot mindig a saját nevükben adják be és ne megbízójuk nevében, habár természetesen a jogerősen megállapított illeték megtérítését felüktől követelhetik is. Dr. Vargha Imre.