Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A székesfőváros adókezelése az 1914. évben

Vihnr: A székesfőváros adókezelése az 191í. évben. A székesfőváros adókezelése az 1914. évben. Ismerteti Vihar Károly, székesfővárosi számtanácsos. A székesfőváros mult évi adókezelésének eredménye ezúttal két szempontból is fokozottabb érdeklődésre tarthat igényt. Az egyik az évek óta tartó gazdasági válságot betetőző hadiállapot, a másik a mult évben életbeléptetett új elszámolási rendszer.* A kedvezőtlen üzleti és kereseti viszonyok dacára az 1913. évi 73,268.894 K 02 f. adóteherrel szemben, a mult évben 70,801.663 K 96 f. adó rovatott ki a főváros polgáraira, Az adókivető bizottságok tehát a kincstárra eredményesen működtek, de dicséret illeti az adózókat is fizetőkészségükért, melynek első sorban köszönhető, hogy az adóbevétel, az előző évvel szemben, csak 1,971.893 K 49 fillérrel apadt. Az összes bevétel 70,773.892 K 35 f. volt, amely címek szerint következőkép oszlik meg: állami adó 46,776.981 K 84 f., késedelmi kamat 272.268 K 55 f.; betegápolási pótadó 2,338.942 K 32 f.; késedelmi kamat 13.639 K 71 f.; községi adó 15,204.823 K 59 f. és fiók-községi adó 74,712 K 21 f., késedelmi kamat 91,177 K 76 f. és 317 K 20 f. ; házbérkrajcár 4,920.408 K 54 f., késedelmi kamat 30,662 K 45 f.; adóbehajtási illeték 111.637 K 45 f.; útadó 663.252 K 71 f., késedelmi kamat 3.892 K 19 f.; kereskedelmi és iparkamarai illeték 270.841 K 83 f. és fegyveradó 324 korona. Összehasonlítva rovatonként az 1913—1914. évi eredményeket ama feltűnőnek látszó tapasztalatra jutunk, hogy míg az 1914. évi összbevétel 1,971.893 K 49 fillérrel kevesebb az 1913. évinél, állami adóban mégis 815.973 K 87 f., kereskedelmi és iparkamarai illetékben pedig 32.424 K 86 f. levételi többlet mutatkozik a többi rovatok rovására, mert viszont a községi adó címén 685.433 K 09 f., házbérkrajcár címén 1,722.757 K 49 f., útadó címén 77.879 K 23 f. és betegápolási pótadó címén 209.750 K 54 fillérrel kevesebbet szállítottak be a kerületi pénztárak a központba. E feltűnőnek látszó eltérések nem váratlanok azok előtt, akik az új adókezelési rendszerrel behatóan foglalkoztak, és bár az időközben bekövetkezett hadiállapot, lényegesen növelte az előrelátható különbözetet: ez mégsem cáfolja meg az új elszámolási rendszer híveit. A 1913. évig bezárólag minden előírási rovatnak megfelelően vezettek befizetési rovatokat is; az adózó által befizetett összeg minden egyes alkalommal megosztatott úgy az adófőkönyvben, mint az adóívben és pénztári naplóban is az összes rovatok között. Természetes tehát, hoey minden érdekelt hatóság javára befizetett összeg mindenkor azonnal is rendeltetési helyére juthatott, tekintet nélkül arra, vájjon a számfejtő a helyes arányban osztotta meg a befizetett összeget. Minthogy pedig ez rendszerint igen ritkán történt, sőt egyes rovatok tudatosan elsőbbségben * Lásd az 1914. évi januári számában «Új adókezelés a f övárosban» című cikket. 54