Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A törvénykezési illetékekről szóló új törvény

Illetékügy. — Joggyakorlat. nem ad. Indokok: Az egyáltalában nem vitás tényállás szerint az a részvénykibocsátás, amely 1123 db. egyenként 200 korona névértékű s előmutatóra szóló új elsőbbségi részvényre vonatkozólag az 1911. évi június hó 7-ik napján tartott közgyűlésen határoztatott el, és amely a panaszolt illetékszabásnak tárgyául szolgált: nem első kibocsátás, hanem a részvénytőke felemelését célzó újabb kibocsátás volt. Az e részvények után az illetéki díjjegyzék 89. tétel I. B) a) pontja értelmében kiszabott és a panaszolt határozattal fentartott illeték ellen felhozott panasziratbeli kifogásokat nem lehetett figyelembe venni a magyar királyi pénzügyigazgatóság panaszolt határozatában foglalt indító okokon felül azért sem, mert az 1880: XXXI. t.-cikk 5. §. b) pontjának, e tekintetben az 1888: IV. t.-cikk 5. §-a által érintetlenül hagyott, rendelkezése a törzsrészvények és illetőleg elsőbbségi részvények bélyeg-és illetékmentességét kizárólag ezeknek «első», azaz tehát nem az ezt követő további kiadására is biztosította. A törvény e rendelkezése szerint tehát csakis az első izben kiadott ily okmányok veendők bélyeg- és illetékmenteseknek, ellenben ez alá a rendelkezés alá nem vonhatók azok a törzs- és illetőleg elsőbbségi részvények, amelyeket a társaság, már üzemben léte után, a részvénytőke utólagos felemelésével, másodízben bocsát ki. 5. (A ni. kir. közigazgatási bíróság 9012/1914. P. sz. ítéleté). A bírói ítélettel érvénytelennek nyilvánított jogügylet után kiszabott illetéket az ítélet jogerőre emelkedésétől, és nem az illeték befizetésétől számított 5 év alatt lehett visszakérni. ítélet: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak részben helyt ad és kimondja, hogy a panaszosok visszakövetelési igénye nem évült el és a kir. pénzügyigazgatóságot az ügy érdemében való határozat hozatalára utasítja. Indokok: Panaszosok az illetéket azon az alapon követelik vissza, hogy az annak alapjául szolgált adásvételi jogügylet jogerős bírói ítélettel megsemmisíttetett. A kir. pénzügyigazgatóság panaszosoknak visszakövetelési igényét, minthogy annak érvényesítéséig az illeték befizetésétől öt évnél több telt el, az 1912. évi LIIL t.-c. 37. §-ának 4. pontja értelmében elévültnek mondva ki, a kérelmet megtagadta. Bár e szerint a visszakövetelési igény elévülésének kezdő időpontja, az illeték befizetésének napjától számítandó: ez a rendelkezés azonban csak a tévesen befizetett vagy jogellenesen beszedett illetékek visszatérítése tekintetében alkalmazható. Adott esetben a visszakövetelés jogcíme, a jogügylet bírói ítélettel való megsemmisítése lévén, az öt évi elévülési határidő ennek a jogcímnek megnyíltától, vagyis a végérvényes bírói ítélet kézbesítésének napjától számítandó. A folterjesztett polgári periratok szerint a m. kir. Curiának 7639/907. számú ítélete panaszosok perbeli képviselőjének, dr. R. E. ügyvédnek 1908. évi május hó 8-án kézbesíttetett. Minthogy ettől az időponttól az illeték visszatérítése iránti kérvény beadásáig, vagyis az 1913. évi április hó 30-ig öt év még nem telt el: panaszosok visszakövetelési igénye a fentebb hivatkozott törvényszakasz értelmében nem évült el. 51 4"