Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A törvénykezési illetékekről szóló új törvény

Benedek: A törvénykezési illetékekről szóló új törvény. törvény 2. és 81. §-ai szerint a végrehajtási és a csődeljárás nem tartoznak a polgári perrendtartással szabályozott eljárások keretébe. Bizonyos, hogy e törvényben is vannak kifogásolható rendelkezések, mert hiszen emberi munka nem lehet tökéletes. Csak ezt a nagy igazságot akarom bizonyítani, midőn egynéhány tévedésre rámutatok. A törvény 3. §-ának ama rendelkezése, hogy a telekkönyvi pótkérvények első íve után a 4. §-ban meghatározott illeték jár, kiterjesztendő lett volna mindazokra a telekkönyvi és cégjegyzési beadványokra, melyekre az illetéki díjjegyzék 13. tétel IV. 15. pontja értelmében 72 filléres beadványi bélyeg jár, mert így lesznek olyan telekkönyvi és cégjegyzési beadványok, melyeknek első íve kisebb bélyegilleték alá esik, mint a második, holott ez a törvénybe lefektetett jogelvvel ellentétes. Valami nagy gyakorlati jelentőséggel nem bír ugyan, mert a szóban forgó beadványok rendszerint ráférnek egy ívre, de mindenesetre szépséghiba. A törvény 12. §-a a sommás visszahelyezési és sommás határperekben az ítéleti illetéket a rendesnél kisebb Összegben állapítja meg (6 K). Ez a 6 K a maximális illetéket képezi, abban az esetben azonban, ha felperes a keresettel kártérítést is érvényesít, ez a 6 K már nem maximális, hanem minimális illeték. Ennek a megkülönböztetésnek alig van elfogadható indoka. De még nagyobb hibának tartom azt, hogy ez a kedvezményes intézkedés a felebbviteli illetékre nem lett kiterjesztve, mert így megtörténhetik, hogy egy sommás visszahelyezési perben az ítéleti illeték 6 K-t tesz, a felebbezési bélyeg pedig ennek többszörösére is felemelkedik. A 13. §. a kiskorúság meghosszabbítása, a gondnokság alá helyezés, az atyai hatalom megszüntetése, a holtnak nyilvánítás s az okiratok megsemmisítése iránti eljárásban szintén kedvezményes ítéleti illetóktételt (6 K-t) állapít meg, azonban az illetékmérséklóst a felebbviteli beadványokra nézve itt sem statuálja. Lesz tehát olyan perünk, amelyben a fél az ítéletért 6 K-t, a felebbezésért pedig 45 K-t fizet. A törvény 89. § a az átmeneti rendelkezéseket foglalja össze s utolsó bekezdése egy lényegében hibás rendelkezést tartalmaz. E bekezdés értelmében a törvény hatályba lépte előtt megindított perekben a készpénzben lerovandó határozati illetéket az eddigi törvényben, t. i. az 1894. évi XXVI. t.-c. 11. §-ában megállapított mérvbem tehát 1-1%-os kulcs szerint kell fizetni. Egyfelől nincs elfogadható indoka annak, hogy a régi törvény hatálya csak a készpénzben fizetendő ítéleti illetékre nézve tarta44