Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A törvénykezési illetékekről szóló új törvény

Benedek: A törvénykezési illetékekről szóló új törvény. törvény 2. és 81. §-ai szerint a végrehajtási és a csődeljárás nem tartoznak a polgári perrendtartással szabályozott eljárások ke­retébe. Bizonyos, hogy e törvényben is vannak kifogásolható rendelkezé­sek, mert hiszen emberi munka nem lehet tökéletes. Csak ezt a nagy igazságot akarom bizonyítani, midőn egynéhány tévedésre rámutatok. A törvény 3. §-ának ama rendelkezése, hogy a telekkönyvi pótkérvények első íve után a 4. §-ban meghatározott illeték jár, kiterjesztendő lett volna mindazokra a telekkönyvi és cégjegyzési beadványokra, melyekre az illetéki díjjegyzék 13. tétel IV. 15. pontja értelmében 72 filléres beadványi bélyeg jár, mert így lesznek olyan telekkönyvi és cégjegyzési beadványok, melyeknek első íve kisebb bélyegilleték alá esik, mint a második, holott ez a törvénybe lefektetett jogelvvel ellentétes. Valami nagy gyakorlati jelentőséggel nem bír ugyan, mert a szóban forgó beadványok rendszerint ráfér­nek egy ívre, de mindenesetre szépséghiba. A törvény 12. §-a a sommás visszahelyezési és sommás határ­perekben az ítéleti illetéket a rendesnél kisebb Összegben állapítja meg (6 K). Ez a 6 K a maximális illetéket képezi, abban az eset­ben azonban, ha felperes a keresettel kártérítést is érvényesít, ez a 6 K már nem maximális, hanem minimális illeték. Ennek a meg­különböztetésnek alig van elfogadható indoka. De még nagyobb hibának tartom azt, hogy ez a kedvezményes intézkedés a felebbviteli illetékre nem lett kiterjesztve, mert így megtörténhetik, hogy egy sommás visszahelyezési perben az ítéleti illeték 6 K-t tesz, a feleb­bezési bélyeg pedig ennek többszörösére is felemelkedik. A 13. §. a kiskorúság meghosszabbítása, a gondnokság alá he­lyezés, az atyai hatalom megszüntetése, a holtnak nyilvánítás s az okiratok megsemmisítése iránti eljárásban szintén kedvezményes ítéleti illetóktételt (6 K-t) állapít meg, azonban az illetékmérséklóst a felebbviteli beadványokra nézve itt sem statuálja. Lesz tehát olyan perünk, amelyben a fél az ítéletért 6 K-t, a felebbezésért pedig 45 K-t fizet. A törvény 89. § a az átmeneti rendelkezéseket foglalja össze s utolsó bekezdése egy lényegében hibás rendelkezést tartalmaz. E be­kezdés értelmében a törvény hatályba lépte előtt megindított perek­ben a készpénzben lerovandó határozati illetéket az eddigi törvény­ben, t. i. az 1894. évi XXVI. t.-c. 11. §-ában megállapított mérvbem tehát 1-1%-os kulcs szerint kell fizetni. Egyfelől nincs elfogadható indoka annak, hogy a régi törvény hatálya csak a készpénzben fizetendő ítéleti illetékre nézve tarta­44

Next

/
Oldalképek
Tartalom