Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A törvénykezési illetékekről szóló új törvény

Benedek: A törvénykezési illetékekről szóló új törvény. tott fenn, a készpénzben fizetendő peregyességi illetékre pedig nem, másfelől ez a rendelkezés disparitást teremt az 5000 koronás és ezt az értéket meghaladó perek között s olyan jogállapotot statuál, melynek hatálya alatt egy kisebb értékű perben nagyobb lesz az ítéleti illeték, mint egy nagyobb értékű perben. Például: az átmeneti idő alatt egy 5000 koronás perben bélyegjegyekben le kell róni 60 korona ítéleti illetéket, egy 5200 koronás perben pedig fizetni kell készpénzben 57 korona 20 fillért. Ez bizony jogelvi ellentmondás, melyet csak az enyhít, hogy nem állandó, hanem csak átmeneti intézkedés. Csak szerkezeti hiba, hogy a bűnügyben, valamint a községi bíróság előtti eljárásban szóval adott meghatalmazás bélyegmentessége nem a 29. §-ban van felvéve, mely szakasz a meghatalmazások illetékéről intézkedik, hanem az illetékek lerovásának módját és időpontját szabályozó fejezet 49. §-ában, ahol ezt a rendelkezést senki sem fogja keresni — annál kevósbbé, mert a községi bírósági eljárásban lerovandó illetékekről rendelkező 68. §-ban csak a 29. §-ra történik hivatkozás, a 49. §-ra pedig nem. Sem ezt a szerkezeti hibát, sem az ezt megelőzőleg tárgyalt ellentmondást nem lehet azonban a törvényelőkészítós rovására írni, mert ezek a rendelkezések a törvényjavaslatban eredetileg nem foglaltattak s mint képviselőházi módosítások jutottak be a törvénykönyvbe. Ez is igazolja azt a régi tapasztalatot, hogy hasonló és szervesen összefüggő törvényeknek a parlamentben eszközölt módosítása sokszor rosszúl sül el és tévedésekre vezet. IV. Ha már a törvényhozás fentartotta az egyes illetékrendszert, legalább arra kell törekedni, hogy ennek az illetékrendszernek a bajai lehetőleg kevesbedjenek. Ezek között a bajok között első helyen áll a bélyeglelet, mely állandóan ütköző pontot képez a felek és a hatóságok között. Mindkettőnek érdeke tehát, hogy a leletek száma csökkenjen s lehetőleg megszűnjenek az alaptalan leletezések és az alaptalan jogorvoslatok. Amazok a peres feleket terhelik munkával és idővesztegetéssel és sokszor meg is károsítják; emezek pedig a hatóságok munkahalmazát növelik s a közigazgatási bíróságot is felesleges munkával molesztálják. A leletekről nincsenek alapul vehető statisztikai adataink. Ezeknek könyvelése adóhivatalonként elkülönítve történik s a miniszteri központban nem lesznek sommázatban összesítve. Nem tudjuk tehát, 45