Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A törvénykezési illetékekről szóló új törvény

Benedek: A törvénykezési illetékekről szóló új törvény. igazoló tértivevényt a mellékleti bélyeg alól mentesíti. A 3í.§-bana végrehajtási eljárásban előforduló külön pereknek az illeték tekin­tetében irányadó értéke szabatosan s az eddigi közigazgatási bíró­sági gyakorlatnak megfelelően szabályoztatott. így az igényperben, valamint az ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránti perben a követelés összege, ha pedig az igényelt ingók vagy az ingatlan értéke kisebb, ez a kisebb érték irányadó az illeték mér­téke tekintetében. A 40. §-ban az a rendelkezés foglaltatik, hogy a beadványi, mellékleti ós felzetbélyegek a bíróságnál maradó bead­ványpéldányon rovandók le s ez a rendelkezés kiterjesztetett az összes bírói eljárásokra. Itt megjegyzem, hogy a bírói eljárásban előfordul, miszerint a bíróságnál beadmány példány nem marad. Nyilt kérdés, hogy mi történik ily esetben? A 41. és 42. §-ok a távollevő peres feleket megvédik a leletezők túlbuzgóságától. Ezek szerint az illetékköteles fél, ha az illeték lerovására meg­határozott időben nincs jelen, írásban felbivandó, hogy az ille­téket 5 nap alatt rója le s e határidő letelte előtt leletfel vétel­nek helye nincs. Az 55. §. egy eddig kétes esetet tisztáz, midőn kimondja, hogy a készpénzben fizetendő Ítéleti illeték a pernyertes és perköltségben nem marasztalt felperestől csak másodsorban köve­telhető. Ugyané szakasz szerint a készpénzben fizetendő Ítéleti ille­tékre vonatkozó és az alanyi fizetési kötelezettséget megállapító jogszabályok a közvetlenül fizetendő peregyezségekre is kiter­jednek. Az 57. §. a hiánypótlás végett visszaadott beadványok újbóli benyújtása esetére a lerovandó illetéket szabatosan meghatározza. Ugyanez a §. kimondja, hogy a bírósági végrehajtóhoz és a királyi közjegyzőhöz, mint bírói megbízottakhoz, intézett levélalakú meg­keresések bélyegmentesek. A 60. §. világosan elrendeli, hogy a fize­tési meghagyásos eljárásban s a közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás folyamában az Ítéleti illeték törlésének vagy visszatérítésé­nek nincs helye abban az esetben, ha a beadott kifogás, ellenmon­dás vagy kereset folytán újból bírói határozatot nem hoznak, sem bírói egyezséget nem kötnek. Ezzel egy, a kir. kincstárral anyagilag igen hátrányos és a jogi helytállóság szempontjából is visszás gya­korlat lett megszüntetve. A 61. §. szerint a határozati illeték vissza­térítésének általában akkor van helye, ha a bíróság azt a határoza­tot, mely után az illetéket lerótták, nem hozza meg. A 65. §. elren­deli, hogy a felebbezés helytelen elnevezése esetében az illeték a szerint jár, amint a bíróság a felebbezést minősíti. A 66. §. az alsó bíróság határozatának feloldása esetében újból beadott felebbezés bélyegmentességét szabatosan állapítja meg s kimondja, hogy ilyen esetben csak a törvény 24. §-ában foglalt ívbélyeg követelhető. A 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom