Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A törvénykezési illetékekről szóló új törvény

Benedek: A törvénykezési illetékekről szóló új törvény. látnám teljesnek, ha eltörölte volna az 1881. évi XXVI. t.-c. 18. § át is, mely módot ad arra, hogy az ügyvédek bélyegrövidítései jövedéki kihágásnak minősíttessenek s a különben is magas bírságok 2-szeres összegének behajthatatlansága esetében az ügyvéd elzárással is büntethető legyen. Részemről ezt a jogszabályt anakronizmusnak tartom s nem tudom összeegyeztetni azzal a közjogi helyzettel, melyet az ügyvéd az igazságszolgáltatás szervezetében mint tényező elfoglal. Azt pedig, hogy a 15 napos kedvezményes fizetési mód csak a polgári perrendtartással szabályozott eljárásban érvényes, a többi bírói eljárásokban pedig nem, eddig sem tudtam magamnak kellőkép megmagyarázni, most sem tudom. 11. Igen méltányos intézkedés az is, hogy a polgári perrendtartással szabályozott eljárásban elkövetett bélyegcsonkítások esetében nem 5-szörös, hanem csak 4-szeres, felemelt illeték szedhető. Ennek az intézkedésnek gyakorlati értéke is van, mert a többi bírói eljárásokban is ugyanennyi, t. i. 4-szeres a felemelt illeték s így jövőben a pénzügyi közigazgatási bíráskodásból eliminálva lesznek azok a jogviták, melyek a körül forogtak, hogy az eljárás peres vagy perenkívüli-e, s a kir. kincstárnak ez alapon hányszoros illetékre van jogos igénye. (83. §.) 12. Az új bélyegtörvény Horvát-Szlavonországokra csak részlegesen lesz joghatályos. Addig az időpontig ugyanis, míg HorvátSzlavonországokban a jelenlegi polgári perrendtartás marad érvényben, a törvénynek a beadványok és jegyzőkönyvek, a mellékletek és felzetek, valamint a közbeszóló bírói határozatok illetékére vonatkozó határozatai nem alkalmazhatók. (92. §.) E kivételes rendelkezésnek, melyet egyes jogászaink közjogi sérelemnek minősítettek, magyarázata az, hogy Horvát-Szlavonországokban nincs behozva a szóbeli eljárás s így a bélyegtörvényt összhangzásba kell hozni az ottani perrendtartás kihatásaival. Bizonyos, hogy e kivétel a teherviselés terén Horvát-Szlavonország javára bizonyos disparitást teremt, de az semmiesetre sem közjogi sérelem. Ami pedig a kérdésnek pénzügyi oldalát illeti, ennek elbírálásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az 1894. évi XXVI. t.-c. életbeléptetésekor is fenforgott ez a disparitás, de akkor Horvát-Szlavonországok rovására. III. Az 1914. évi XLIII. t.-c. nem novelláris törvényalkotás, hanem szerves egészében öleli fel a törvénykezési illeték egész joganyagát. Nem szorítkozik a polgári perrendtartással szabályozott eljárásra, 41