Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 8. szám - A részvénykibocsátási illeték 2. [r.]

Vargha : A részvény kibocsátási illeték. ben voltaképen egy új társaság keletkezett, s így az illetéket a bélyeg és ill. szab. 50. §-a értelmében az új társasági szerződés után újból ki kell szabni. Ez az álláspont azonban csak akkor volna helytálló, ha az alapszabály módosítás következtében tényleg új társaság jönne létre Ebben az esetben tényleg az egész társasági szerződésre nézve állna be újítás (nováció). Az alapszabály azonban nem tekinthető társasági szerződésnek. Bármily irányban változik is az alapszabály, ezen a címen a részvénytársaságtól semmiféle illetéket követelni nem lehetne. A társasági szerződésnek véleményem szerint csak az alakuló gyűlés jegyzőkönyvét lehet tekinteni, az alaptőke felemelése esetében pedig a felemelést elhatározó jegyzőkönyvet, amelyet ebben az irányban kiegészít az új részvényesek belépési nyilatkozata, illetve részvényjegyzése. Ezzel egyúttal eldöntöttük azt a kérdést is, hogy az ügyletújítás miben áll: az új vagyonbetét beszerzésében. Nem lehet illetéket követelni más, mint az új betét, vagyis a szaporodás után. Erre a megállapodásra jutott a közigazgatási bíróság is a fent említett jogegységi megállapodásban. Meg kell még itt jegyeznünk, hogy az a körülmény, vájjon a felemelés új befizetés, vagy pedig a tartalékalapból való átszámítás útján történik-e, teljesen mellékes az illeték fizetés szempontjából, mert a tartalékalap tulaj donképen a részvényeseknek az üzleti haszonból származó, de egyelőre félretett haszon részesedése, követelése, s így nem eshetik más szempont alá, mint a részvényesnek bármely forrásból vett betéte. A névre szóló részvények után az 1869. évi XVI. t.-c. 7. §-a II. fokozatú, az előmutatóra szóló részvény után pedig a 8. §. III. fokozatú illetéket követel. Kérdés, milyen illetéket lehet követelni akkor, ha a társaság alapszabályait oly módon változtatja meg, hogy a névre szóló részvényeket előmutatóra szólókkal cseréli ki? A kérdés megoldása azon fordúl meg, vájjon a cserét elhatározó közgyűlési határozat a társasági szerződést olyan lényegesen változtatta-e meg, hogy emiatt az új társasági szerződést illeték alá kell vonni. A bélyeg ós ill. szab. 52. §. a) pontja szerint illetékköteles ügyletújítás a szerződések megerősítése, módosítása vagy megváltoztatása, ha ehhez harmadik személy járúi hozzá. Ez a pont itt nem alkalmazható, mert a részvények kicserélését a társaság régi tagjai határozzák el, harmadik személy ehhez hozzá nem járulhat. Az a körülmény pedig, hogy a kicserélt részvények gazdát cserélnek, figyelembe nem jöhet, mert ugyanez a névre szólóval is meg387