Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 8. szám - A részvénykibocsátási illeték 2. [r.]

Vargha: A részvény kibocsátási illeték. történhetik, anélkül, hogy emiatt részvénykibocsátási illetéket lehetne követelni. Az 52. § b) pontja szerint illeték alá esik az olyan ügyletújítás, amely által harmadik személy hozzájárulása nélkül a szerződést akkép változtatják meg, hogy az előbbi jogalap helyett más jogalap, vagy a követelés főtárgya helyett más tárgy köttetik ki. A szóban levő esetben a jogalap változását nem tudom feltalálni, Az egész különbség csak az, hogy magából a részvényből, amely az előbb kifejtettek szerint az illetéknek különben sem tárgya, nem tűnik ki a jogosított társasági tag neve. A jogalap, amelyből kifolyóan a társasággal szemben fennálló jogait gyakorolja, ugyanaz marad. A követelés főtárgya sem változott, sőt abban a tekintetben sem történt semmi változás, hogy a részvények könnyebben kerülhetnek forgalomba, mert a névre szóló részvények átruházását sem köti a KT. semmiféle korláthoz. Ennek dacára úgy az osztrák, mint a magyar közigazgatási bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a névre szóló részvényeknek előmutatóra szólókkal való kicserélése következtében a társasági szerződés olyan lényeges tulajdonságaiban szenvedett változást, hogy emiatt a részvénykibocsátási illetéket újból meg kell fizetni. A két bíróság álláspontja csak annyiban tér el egymástól, hogy az osztrák bíróság a teljes illetéket követeli újra, míg a magyar csak a II. és III. fokozati különbséget. A kettő közül az osztrák a következetesebb, mert ha csakugyan van illetékköteles ügyletújítás, akkor az új ügylet után a teljes illetéket kell követelni, tekintet nélkül arra, hogy az első ügylet után fizettek-e és milyen illetéket. Ha törvényalkotásról volna szó, a bíróságok álláspontját feltétlenül helyeselni kell, mert különben a magasabb illetéket egyszerűen el lehetne kerülni oly módon, hogy az alakuló közgyűlésen névre szóló részvények kibocsátását határoznák el, s azután — esetleg mielőtt ezeket a részvényeket tényleg kiállították volna — a társaság egy új közgyűlésen azok helyett előmutatóra szóló részvények kiadását határozná el. Sajnos, az adóerkölcs nem áll nálunk olyan magaslaton, hogy az ilyen kibúvásokat kizártaknak tekinthetnők. Valószínű, hogy ez a szempont lebegett bíróságaink szeme előtt akkor, amikor ezekre a megállapodásokra jutottak. Az érvényes törvényekből azonban ezt az álláspontot nehéz megindokolni, aminthogy az indokolással az említett ítéletek is adósak maradtak, amenynyiben magát azt a kijelentést, hogy a kicserélés elhatározása által a társasági szerződés lényeges változást szenvedett, — el is tekintve, hogy a kereskedelmi törvény szerint ezt igazán lényeges változásnak nem is lehet tekinteni — a tételes törvények fentebb ismerte388