Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 8. szám - A részvénykibocsátási illeték 2. [r.]

Vargha: A részvénykibocsátást illeték. esetén az illetéki szabályok erre módot adnának. A bély. és ilL szab. 100. §-a azonban ezt nyilvánvalóan kizárja, s így ezen az alapon az illetéknek a tényleg be nem fizetett betétekre eső részét törölni nem lehet. Kérdés azonban, nem kell-e törölni ezt az illetéket a fent idézett rendelkezés alapján azért, mert a befizetésre kitűzött határidő ebben az esetben be nem állhat. Véleményem szerint nem. És pedig azért nem, mert ez a szabály nem anyagi, hanem alaki szabály, s így az illeték mértékére befolyással nem lehet, s különben is a fizetés napját is meghatározza, úgy hogy az illetéket azon a napon, amelyen az alapszabály vagy az alapítási tervezet szerint a további befizetéseket teljesíteni kellene, feltétlenül le kell róni, tekintet nélkül arra; hogy a befizetés tényleg megtörtént-e vagy sem. * Másik — csak a fentebb már említett és Szemlénk folyó évi 6. számában 28. sz. a. közölt jogegységi megállapodással eldöntött — vitás kérdés volt, vájjon abban az esetben, ha a fennálló rész vénytársaság új részvényeket bocsát ki, vagyis alaptőkéjét felemeli, az illetéket az egész felemelt alaptőke vagy pedig csupán a szaporodás után kell-e kiszabni, illetve megfizetni. Abban a^ esetben, ha az alaptőke felemelés kizáróan új részvények kibocsátása útján történt, s az eredeti részvények nem változtak, a mi gyakorlatunkban nem volt vitás, hogy csakis az új részvények után kell illetéket fizetni. Ez világosnak látszott mindig a törvénynek abból a rendelkezéséből, hogy a részvények esnek illeték alá. Ezzel szemben azonban nagyon vitás volt a kérdés, mi az illeték alapja akkor, ha az alaptőke felemelés úgy történik, hogy a régi részvények helyett magasabb névértékű új részvényeket bocsátanak ki. Akik az iratadó elvi álláspontján állottak, a kérdést természetesen úgy oldották meg, hogy az új részvénj^ek teljes névértéke után kell az illetéket számítani. Ha az alapelv helyes volna, a következtetés is megállana. Fentebb azonban ennek az alapelvnek helytelenségét már kimutattuk és így a következtetést is el kell vetnünk. Volt azonban olyan felfogás is, amely helyes alapelvből kiindulva is erre a következtetésre jutott. A kereskedelmi törvény 179. §. az alaptőke felemelését a közgyűlés jóváhagyásához köti ós ez természetszerűleg az alapszabályok módosításával jár. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy az alaptőke felemelése által a társasági szerződés olyan lényeges módosítást szenvedett, aminek következtó386