Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A törvénykezési illetékekről szóló új törvény

Benedek: A törvénykezési illetékekről szóló új törvény. van az első és a második bekezdés alapján adott szegénységi jog között. Az előbbivel vele jár a teljes illetékmentesség, az utóbbival pedig nem, s csupán bélyegfeljegyzést enged arra az esetre, ha a relativ szegény részére ingyen védő rendeltetik ki. Éz is bizonyos kedvezmény ugyan az ingyen jogvédelem esetére, de sokkal megfelelőbb lett volna, ha a kétféle szegényjog között az illetékmentesség szempontjából nem tétetett volna különbség. Szociális tekintetből sem igazolható ez az eltérés, mert akiről már a bíró elismerte azt, hogy perköltséget csak saját és hozzátartozói eltartásának sérelmével fizethet, az a fél az illetéket is csak ezzel a sérelemmel fedezheti. Különben ezt a rendelkezést az indokolás is csak pénzügyi okokkal támogatja. Ha az a kérdés, hogy a félnek szegénységi jogon jár-e illetékmentesség vagy nem, vitássá válik, első fokon a kir. pénzügyigazgatóság s végső fokon a pénzügyminiszter határoz. E kérdésben a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak helye nincs. Az indokolásból s a végrehajtási rendeletből kitűnik, hogy ez a vitás kérdés akkor merül fel, ha a fél a perrendtartás 112. §-ának második bekezdése, tehát relativ szegénység alapján nyert a bíróságtól szegónyjogot s ennek dacára illetékmentességet igényel ? Ez a forumrendszer tehát a törvény 77. és 78. szakaszaiban említett leleteket nem érinti, melyekre nézve a jogosság és helyesség kérdése továbbra is a közigazgatási bíróság hatáskörében marad. A forumoknál mutatkozó ezen eltérés bizonyára zavart fog előidézni s helyesebb lett volna mindkét jogterületen a közigazgatási bíróság hatáskörét hagyni meg. A törvény indokolása szerint, a pénzügyminisztérium hatásköre azért lett megállapítva, mert a vonatkozó [ügyben kizárólag ténykérdés elbírálásáról van szó. Ez tévedés. Az a kérdés ugyanis, hogy a félnek szegénységi jogon jár-e illetékmentesség vagy nem, nyilvánvaló jogkérdés, mert azt kell [eldönteni, hogy fenforognak-e a törvényben előírt feltótelek? 10. A polgári perrendtartással szabályozott eljárásban eddig is megvolt a feleknek, illetve ügyvédeiknek az a kedvezménye, hogy az esetben, ha 8 nap [alatt az illeték kétszeresét befizették, a felemelt illeték többi részétől szabadultak; ami azt jelenti, hogy 5 K-t ki lehetett fizetni 2 K-val. Az új törvény ezt a kedvezményt kiterjesztette, amennyiben a 8 napi határidőt 15 napra emelte fel, a fizetendő kétszeres illetéket pedig IV2-szeres re szállította le s egyúttal kimondta, hogy a 15 nap alatt lerovott felemelt illeték 50 koronánál több nem lehet (82. §.). Helyes, hogy a törvényhozás az ügyvédi karral szemben az eddigi méltányosságot fokozta. De ezt a méltányossági érzéket akkor 40