Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 8. szám - A hadi jövedelemadó kivetése

Egyenes adók. — Joggyakorlat. alá tartozó szolgálati illetménynek ezeket a jutalékokat. Ezekből tehát nyilván következik, hogy az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok járandóságaira az idézett egyezmény 18. §-a nem vo45. (A m. kir. közigazgatási hí> 6ság 11243/1915. P. sz. végzése.) A háztulajdonossal rokonságban állók lakásainak bevallott bérértéke csak hivatalos becslés útján emelhető' fel. Végzés: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak annyiban helyet ad, hogy a panaszolt határozatot hatályon kívül helyezi, — s újabb — a törvényes rendelkezéseknek megfelelő határozat hozatalát rendeli el. Indokok: Az 1912. évi LIII. t.-cikk 3. §-ával az 1909. évi VI. t.-cikk 49. §-a akkép egészíttetett ki, hogy a kivető közegek hivatalos becslés útján állapítják meg a házbérjövedelmet: «5. ha a rokonsági vagy sógorsági viszonyban álióknak tényleg bérbeadott lakásoknál kikötött bérösszeg a helyi viszonyoknak nem felel meg», — az 1909. évi VI. t.-cikk végrehajtása tárgyában kiadott 1909. évi 77.000 számú pénzügyminiszteri utasítás 66. §-a értelmében pedig a hivatalos becslésnek két szakértő közbenjötte mellett kell történnie. Miután pedig a felterjesztett kivetési iratokból megállapíthatóan a fellebbezés és panasz tárgyává tett lakbér értékek csak összehasonlítás, nem pedig szakértők közbenjöttével eszközölt hivatalos becslés útján állapíttattak meg, — a panasznak részben helyt adva — a rendelkező rész értelmében kellett határozni. natkozik. Egyéb — az adózás alól felmentő — törvényes rendelkezés hiányában tehát ezeket a járandóságokat Magyarországon a magyar törvények rendelkezései szerint kell megadóztatni. 46. {A m. kir. közigazgatási bíróság 1253311915. P. sz. ítélete.) A munkásbetegsegítő pénztár orvosai a pénztártól húzott állandó illetményeik után is III. oszt. kereseti adót tartoznak fizetni. Ítélet: A m. kir. közigazg. bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: a panasznak nem lehetett helyet adui, mert a panasz az adóztatás alapjáúl vett, s különben az iratoknál fekvő szerződéssel bizonyított illetmény összegre vonatkozó minden kifogás nélkül, egyedül arra van alapítva, hogy az illetmény nem III. osztályú, hanem IV. osztályú kereseti adó alá tartozik; ez a panasz azonban alaptalan, minthogy a munkásbetegsegítő pénztár orvosainak szabad magánegyezkedés útján meghatározott illetménye az 1875. évi XXIX. t.-c. 29. §-ának első bekezdésében felsorolt «állami, törvényhatósági, községi és közkórházi orvosok» illetményével egy tekintet alá nem vonható s így ugyané szakasz második bekezdése értelmében nem IV-ik, hanem III. osztályú kereseti adóval rovandó meg. 47. (A m. kir. közigazgatási bírósúg 1570711915. P. sz. Ítélete.) A természetben kapott lakás értéke után IV. oszt. kereseti adó akkor sem követelhető, ha az adózó más helyről is élvez lakáspénzt, amely a IV. oszt. kereseti adó alól szintén mentesítve volt. 374