Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 8. szám - A hadi jövedelemadó kivetése

Fraenkel: A hadi jövedelemadó kivetése. nek a nyugdíjalapjárulókok és az életbiztosítási díjak is (12. §. 8. pont) még pedig a háztartás szerinti adózásnál évi 400 korona, az individuális adózásnál pedig évi 200 korona erejéig; levonhatók még a szociális biztosításon alapuló kiadások is. Noha az életbiztosítási díj egész természeténél fogva nem egyéb, mint tőkemegtakarítás, amely a fogyasztás alól elvont jövedelem-elem gyanánt jelentkezik és ennél fogva nem volna adómentesítendő, a törvényhozás a Magyarországon nem nagyon elterjedt biztosítási hajlam serkentése és a neoi fundált jövedelem méltányos kímélése érdekében sorozta azt a levonható kiadások közé. A nyers bevételből le nem vonható kiadások közül különösen kiemeli a törvény az egyenes adókat (14. §. 1. pont), amely intézkedés élénk ellenmondással találkozott.1 A kormány azonban az egyenes adók levonását a nyers jövedelemből azért nem engedte meg, mert ez 3 millió korona bevételi hiányt jelentett volna a kincstárra nézve.2 Nem vonhatók le továbbá az ajándékok, segélyek és egyéb ilyen ingyenes szolgáltatások; hasonlóképen az adókötelezett háztartására, hozzátartozóinak, valamint a háztartásában alkalmazottaknak tartására és ellátására fordított összegek, aminek külön kiemelését az indokolja, hogy az adókötelezettek üzleteredményeik kiszámításánál e költségeket readesen levonják. 1 L. Gaál Jenő felszólalását az országgyűlés főrendiházának 1909 március 17-én tartott XLI1I. ülésén. 2 L. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter felszólalását az országgyűlés főrendiházának 1909 március 17-én tartott XL1II. ülésén. A hadi jövedelemadó kivetése. Irta Fraenkel Sándor dr. budapesti ügyvéd. Az 1914:XLVI. t.-cikk által hadsegélyezés céljaira ideiglenesen és részlegesen életbeléptetett jövedelemadó kivetését tudtunkkal országszerte sok helyen befejezték és Budapesten is már csak két közigazgatási kerületnek «kiválasztotta (számbavett) adóalanyai várják a bizottságok döntését. A folyó év első hónapjaiban uralkodott izgalom, amelyet a tájékozottság hiánya és főleg a 149.700/914. számú pénzügyminiszteri Utasítás okozott, jobbára elült, a felszólamlási bizottságok tárgyalásai és határozatai során bizonyos «gyakorlata alakult ki, és ezért most már talán nem korai, ha a felismerhetővé vált jelenségek, tények és adatok nyomán némely megállapításokat kockáztatunk meg, amelyekhez természetszerűleg bírálat fűződik. A jövedelemadó elvi megokolásától a hét évvel ezelőtt lefolytatott országgyűlési vita után bátran eltekinthetüük, valamint attól is, hogy annak hadsegélyezés céljaira történt életbeléptetése mel367