Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - Meg kell-e adóztatni a hadinyereségeket?

Krónika. foglalhatna helyet. A személyi kiadások, vagyis a köztisztviselők es katonatisztek járandóságainak leszállításában azonban nem nyilvánulhat meg az a takarékosság, mert ez nemcsak igazságtalanság volna egyes társadalmi osztályok ellen, hanem még oktalanság is az államraison és az állami pénzügyek szempontjából. Kétségtelenül számolnunk kell lényeges adóemelésekkel nemcsak a birodalomban, hanem az egyes államokban is, és azokat el is tudnánk viselni, ha igazságosan és ügyesen ki volnának alakítva. Fennálló adótörvényeken reformok által sokat kell majd változtatnunk, de ez még nem jelentheti azt, hogy jövedelmi adónknak bevált alapelvei, mint a jövedelmi források szerinti elbánás és az adótárgynak az elmúlt év eredménye alapján való kiszámítása, halomra döntessenek. Sohasem fenyegeti nagyobb veszély az adóreformok sikerét, mint hogyha azok sürgős pénzügyi szükségletek kényszere alatt alkottatnak meg. Ilyen időkben ezért legkevésbé szabad bevált adókat módosítani, hacsak a kiadósabb pénzügyi eredményeknek égető szüksége ezt feltétlenül meg nem követelné. A harmadik német hadikölcsön. A németbirodalmi országgyűlés a hadviselés további költségeinek fedezésére egyhangú lelkesedéssel újabb 10 milliárdot szavazott meg, amelynek előteremtésére a harmadik hadikölcsön jegyzése szolgál. Ezen kölcsön feltételei az előző kettőétől annyiban térnek el, hogy kincstári utalványoknem kerülnek kibocsátásra. Az indokok kézenfekvők. A Birodalom nem akarja magát egy aránylag rövidlejáratú visszafizetéshez kötni, mielőtt a hadikárpótlás nagy kérdése megoldva nincsen. A harmadik kölcsönt a Birodalom 1924 okt. l-ig mondhatja fel. A kamatláb 5°/0, a kibocsátási árfolyam 99%, illetve azok számára, akik magukat az államadósságok könyvébe kívánják bejegyeztetni, 98*80/0. Mivel a kamatozás csak 1916 ápr. 1-én kezdődik, a befizetés napjától ezen időpontig felmerülő kamat megtérítésére a jegyző javára 5°/0 darabkamat számoltatik el. Az első kamatszelvény 1916 okt. 1-én esedékes. A felveendő kölcsönösszeg nincsen korlátozva. Minden jegyzés elfogadtatik és szept. 4—szept. 22-ig terjedő határidőben minden jegyzési és közvetítő helyen eszközölhető a postának széleskörű bevonásával. Szept. 30-ikától a befizetések mindenkor teljesíthetők, de fizetni kell okt. 18-ikán 30%-ot, nov. 24-ikén 20o/o-ot, decz. 22-én 25<>/0-ot és 1916 jan. 22-ikén az utolsó 25%-ot. Az 1000 márkát el nem érő jegyzésekre sem kell — úgy mint eddig — az egész összeget befizetni, hanem 100-zal osztható részletekben is lehet a befizetést eszközölni, és a részletfizetéseket csak akkor kell megkezdeni, amikor az esedékes összeg legalább 100 márkát tesz ki. Csak a postánál eszközölt jegyzésekre kell okt. 18-ig az egész összeget befizetni. A Birodalomnak forgalomban levő kamatnélküli kincstári utalványai megfelelő diskonto-számítással fizetésül elfogadtatnak. Az 1000 márkát meghaladó darabokhoz kívánatra ideiglenes (igazoló) jegyek adatnak