Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - Meg kell-e adóztatni a hadinyereségeket?

Krónika. ki, a kisebb darabok pedig előrelát­hatóan 1916 jan. havában fognak kiadásra kerülni. Általános az az indokolt remény, hogy a harmadik hadikölcsön ered­ménye az előző kettőnek meseszerű összegét legalább is el fogja érni. Hadi nyereségek megadóztatása Svédországban. Dánia és Svájc után Svédország a harmadik semleges állam, amely a hadi nyereségek megadóztatását rendelte el. A szabályozás miniszteri rendeletben történt, amely július 15-én lépett életbe és kimondja, hogy mindazok az 1000 koronát meghaladó, akár közvetlenül, akár közvetetten a háborúval összefüggő nyereségek adókötelesek, amelyekre a svéd jö­vedelem- és vagyoni adó alá eső sze­mélyek és társaságok alakjában mű­ködő vállalatok szert tesznek. Az 1000 koronánál kezdődő legkisebb adókö­teles nyereség kulcsa 12°/0, amely progresszív emelkedéssel a 300.000 koronát elérő hadi nyereségeknél már 18%-ra emelkedik. Az adótételek kiszámítása a tör­vényben körülírt szabályok szerint a jövedelmi- és vagyoni adókivetés alapján történik oly módon, hogy hadi­adóköteles az, akinek évi jövedelme az 1915. és 1916. évben nagyobb, mint az az átlagösszeg, amely az 1913. és 1914. években a jövedelmi­és vagyoni adóknak alapjául szolgált, de csak az esetben, ha az illető adó­köteles az imént nevezett két eszten­dőben legalább 10.000 korona után volt vagyoni adóval megróva. Rész­vénytársaságok és hasonló társasági vállalatok akkor kerülnek ezen adó alá, ha jövedelmük azon jövedel­meknek átlagát 5o/0-kal túlhaladja, amelyek után ezek a társaságok az 1913—1914. években jövedelem- és­vagyonadóval meg voltak róva. Ha a hadi nyereségek különböző bevételi forrásokból erednek, úgy azokat hasonló módon választják szét, mint az a jövedelem- és vagyoni adó alá eső jövedelmekre történik­Ha ilyfajta különböző forrású jöve­delmeknél a hozadéknak lényeges különbözősége áll elő oly módon, hogy az egyik üzemág csak csekély, míg a másik rendkívülien magas ho­zadékot tüntet fel, úgy a konjunk­turális nyereségnek csökkentése által kiegyenlítés foglalhat helyet. Ha ezen kiegyezésszerü elszámolásnál az ösz­szes jövedelmi forrásokból elért nye­reségtöbbletek az 1000 koronás adó­mentes határ alatt maradnak, úgy ezeket szintén nem kell megadóztatni. A jelenlegi gazdasági viszonyok közepette ez az adó konjunktúra-adó­nak van elgondolva, amely csak az 1915. és 1916. években elért nyere­ségeket éri, és pedig nem csupán a hadseregszállításokból közvetlenül el­ért nyereségeket, amelyek a neu­trális Svédországban különben sem lehetnek igen nagy mérvűek, hanem mindama nyereségtöbbleteket, ame­lyeket a világháború kihatása foly­tán akár a nyersanyagok és gyárt­mányok áremelkedése, akár különö­sen kedvező értékesítési viszonyok folytán az elmúlt két esztendővel szemben elértek. Nemcsak a nyereségtöbblet, ha­nem a vagyonszaporulat is adóköteles. Az adó nemcsak azon nyereségeket éri, amelyek mint valamelyik hadi­iparból elért bevételtöbblet keletke­zett, hanem azon gyarapodásokat is^ amelyek mint pld. részvények ér­tékemelkedése, hadikölcsönök utáni árfolyamnyereségek stb. keletkeztek. 356

Next

/
Oldalképek
Tartalom